Nyelvtudományi Közlemények 85. kötet (1983)
Tanulmányok - Fülei-Szántó Endre–Siptár Péter: Indulatszók és szófajok [Interjections and „Partes orationis”] 67
76 FÜLEI-SZÁNTÓ ENDRE-SIPTÁR PÉTER 3. A beszéd szervezését szolgáló és az igazságértéket jelölő indulatszók (hogyhogy, nono, hogyisne, lám-lám, nyugi, köszönöm, kérem stb.) 3.1. A II. osztály minden tagja valamilyen kapcsolatban van a párbeszéddel ; csak párbeszédes szövegben merül fel. Ennélfogva az idetartozó elemek feloszthatók aszerint is, hogy a párbeszéd nyitó ágában vagy válaszágában szerepelnek-e. Érdekes, hogy sokkal több válaszágon szereplő indulatszó létezik, mint nyitó mondatban (vagy nyitó mondatként) szereplő. Néhány nyitó jellegű interjekciót sorolunk fel (30), néhány válasz jellegűt pedig (31) alatt : (30) (a) Nini, (deixis) (b) Na! (felhívás, unszolás) (c) Nesze ! (átadás, vagy inzultálás) (d) Mars ! (durva elküldés) (31) (a) Nos (összefoglaló következtetés) (b) Ugyan ! (hangsúlyos tagadás, vagy elutasítás) (c) Jé! (örömteli megdöbbenés) (d) Ejha! (elismerés) (e) Nocsak ! (meglepett elismerés) (f) Lám, lám (merengő visszatekintés) (g) Nosza, rajta! (tevékenységre buzdítás) Ezzel kapcsolatban bevezethetjük a 'dialogéma' fogalmát. A dialogéma olyan, a mondatnál magasabb szintű szövegegység, amely egy indító és egy reagáló mondatból áll. Az alábbi párbeszédtöredékek tehát 'többdialogémásak' : (32) — írtál neki? — Fenét írtam. — Na azért! (33) - Nesze! — Köszönöm. — Nincs mit. (34) - Jaj! — Mi bajod van? — Au de fáj! Mármost, a dialogéma bármelyik (esetleg mindkét) mondatát helyettesítheti indulatszó. Ennek alapján szokás az indulatszót mondatszónak, mondatértékű szónak tekinteni. Csakhogy az indulatszó sokszor (legtöbbször) nem helyettesíti, hanem csupán bővíti a mondatot, mégpedig gyakran 'illokutív indikátorként'. Ezzel viszont már elvethetjük a mondatszójelleg kizárólagosságát az indulatszók elemzésénél. Ha az indulatszó illokuciós jelzőként funkcionál, önmagában nem is igen állhat meg, vagy ha mágis Önmagában használjuk, közlésünk elliptikus jellegű lesz. Ez különösen a válaszágon szereplő indulatszavak esetében fordul elő, mint a következő példában : (35) — Megjöttek ezek a kellemetlen rokonok. — Ajjaj (