Nyelvtudományi Közlemények 85. kötet (1983)

Tanulmányok - Rédei Károly: Szófejtések [Etymologien] 35

40 RËDEI KÁROLY korban: *a 'dieser, jener' + *si

'er, sie, es' (vö. zürj. si, sije, sija ~ votj. so 'er, sie' ~ zürj. so 'siehe da!, sieh!'). Az a önállóan ma nincs meg, hanem csupán névmási határozószók előtagjaként fordul elő. A zürjénben a-, a votjakban o- hangalakban ismeretes. Pl. : zürj. (WUo.) Ud. ata 'hier ( ?)', ata taten 'sieh, hier ;' : ken te 'wo bist du?' — ata 'hier' ; (FOKOS-FUCHS, SyrjWb.) Ud. asi 'BOT ; siehe!', ata 'siehe hier !', ati 'siehe !, siehe dort !' ; (SzrSzlK) Ud. ati, atti, asi, assi 'BOT, BOH' (so alatt) ; votj. (MUNK.) SZ. otin 'dort', otiè, K otiè 'von dort' stb. (a rokon nyelvekbeli megfelelőket 1. MSzFgrE az, a alatt). A zürj. a ~ votj. o magánhangzók viszonya nem világos, ám a hangtani szabálytalanság névmásoknál nem ritka jelenség. Az a funkciója az őspermi alapnyelvre kikövetkeztethető *asi alakban a nyomósítás lehetett. Az a elemmel etimológiailag azonos még az ugyanilyen hangalakú nyomósító, illetőleg kérdőszócska : zürj. (FOKOS-FUCHS, SyrjWb.) V Ud. Le. a (enklitische verstärkende Partikel) 'ja, wohl' ; votj. (MUNK., WICHM.) -a, G. K -wa (Fragepartikel) 'e, vajon ; ob' (1. még MSzFgrE e alatt). Az *asi összetétel elemeinek az elhomályosulása után a szóvégi i még az őspermi kor folyamán lekopott. Hasonló módon — nyomósító partikula (-<— mutató névmás) + személyes névmás kapcsolatából — keletkezett visszaható névmások más nyelvekben is vannak. Pl. : osztj. Kaz. 'mândttï 'mich, mich selbst', närptti 'dich, dich selbst', AÜwdtti 'sich, sich selbst' (REDEI, Nordostj. Texte ... 27). A tï mutató névmási eredetű lehet ('dieser') ; vog. amki 'én magam' stb. (MUNKÁCSI VNyj. 13). 220. Zűrjén eé 'Korn, Kern' ~ votj. va% 'Spelt, Dinkel' 1. Az etimológiai irodalomban a votj. (MUNK.) Sz. va$, K vaz, G waz, M va% 'Spelt, Dinkel' szót többen (PAASONEN : FUF 2 : 186 ; TOIVONBN : FUF 19 : 200, MSFOu. 58 : 233, Vir. 1953 : 32 ; UOTILA : MSFOu. 65 : 69, 309 ; SKES ?-lel) a következő szavakkal vetették egybe : cser. (WICHM.) J wistd, U wiste, M wiste 'Spelt, Dinkel', (PS) B wiste 'Spelt' ; mord. (PAAS.) E M vi$ä 'Spelt' ; finn vehnä 'Weizen'. A votják szó idekapcsolása azonban súlyos hangtani nehézségekbe ütközik. A votj. va§, waz stb. ugyanis őspermi *Q$ előzményre vezethető vissza, s így mind a vokalizmus, mind a konszonantizmus szempontjából elválasztandó a többi szavak esetében rekonstruálható finn-volgai *we$nä (*veenä) alapalaktól. 2. A votják szót egyeztethetőnek tartom a következő zűrjén szóval : (WUo.) Lu. eé 'Korn, Samen', (FOKOS-FUCHS, SyrjWb.) Lu. Le. eé 'Korn, Kern (Lu.) ; ein Korn (ein Stück : Korn, z. B. eine Erbse, eine Bohne)', (SzrSzlK) Ud. eéed- 'oTßejiHTb, oTÄennTb oxBOCTbe OT 3epHa (nocjie BenroiH)'. LYTKIN (VokPerm. 168) és az ESzK a zűrjén szót két ?-lel egyeztette a votják szóval, továbbá a fent idézett finn-volgai szavakkal. Mint alább látni fogjuk, az óvatosság a permi szavak összekapcsolása esetében nem indokolt. Később LYTKIN (NyK 77 : 153) a zűrjén szót a votj. má-tól különválasztva a finn ohra (otra, ozra, óéra, ostra), vepsze ozr, észt oder (odr, ödr, ohr), lív vg'dddrz, vao'drSz 'Gerste' szavakkal vetette egybe. A finnségi szavakban eredeti szóbelseji *$tr, esetleg *str tehető fel (vö. HONTI : NyK 83 : 367), s így hangtani okból nem lehetnek a zürj. eé megfelelői (a finnségi szavakra vonatkozóan 1. még SKES).