Nyelvtudományi Közlemények 85. kötet (1983)

Tanulmányok - Schmidt Éva–Huszár Lajos: Egy kis-szoszvai osztják medveének [An Ostyak Bear-Song from the Little Sosva Region] 9

28 SCHMIDT ÉVA-HUSZÁR LAJOS Föld tetőgerendájú tetőgerendás házat építsenek ők, föld tetejű tetős házat építsenek ők ! Az ének hát befejeződik, a mese hát befejeződik. Jegyzetek az osztják szöveghez 1. Rontott: sorna vagy sorúén helyett. 2. Rontott: a loc. -na ragjának ismétlése. 3. Rontott: a sor utolsó szavának (pún 'szőr') helyét tévesztette el. 4. Rontott: az előző sor utolsó szótagját ismétli. 5. A éï mutatónévmás gyors beszédben is előforduló, elharapott ejtésmódja. 6. „Toldalék-parallelizmus", Szmolin kedvelt stíluseleme. 7. sö% 'bőr' helyett hibásan (?) 8. 204, 206. sor: a toldalék-parallelizmus, valamint az alany—állítmány egyeztetés kétértelműsége miatt nehezen értelmezhető. A 204. sorban Part. praes + Px Pl 3. — a 106. sorban Part. praes + Px Du 2 — 3. alak. 9. A -men végződés formailag csak Part. praet -f- Px Sg 2. lehet, de többször is olyan helyen fordul elő, ahol Du 1. lenne várható. 10. A következő sor első szavával tévesztés. 11. pot't'iyijatta 'fázik' helyett (?) 12. tatd 'tél ; a > e ejtés az éneknyelvben. Jegyzetek a magyar fordításhoz 1. A főisten elhomályosult jelentésű jelzőjét mind az adatközlő, mint Ny. I. Tyerjoskin 'hétarcú'nak fordítja. Néphit-beli magyarázatot nem tudnak adni rá. A kisszoszvai osztjákok ismerik a Steinitz által is adatolt wenéop 'Stelle, wo die Zeltstangen oben zusammenstossen; First, Firstteil des Satteldaches beim viereckigen Haus. . .' szót, de nem hozzák kapcsolatba az adott formulával. Ennek ellenére Steinitz magyarázata, miszerint a jelző eredetileg az isten lakóházára vonatkozott (OVE 2:229), helytállónak látszik. 2. A sot 'száz' és 'szerencse' homonimia miatt 'cobolyban szerencsés hurkos sok örvényére' fordítás is lehetséges. Ez esetben a soto véghangzója melléknévképző. 3. A hetedik ház padlóján van egy nyílás, melyen keresztül az isten a földben gyönyörködik; ezt kendővel lefedve tartja. Tudván, hogy „állattá" (= medvévé) változott fia lekívánkozik majd, eltiltja ettől a helytől. 4. A (x)ulman szóra először azt a magyarázatot kaptam, hogy 'leterített, befedett'. További kérdezésre Szmolin és felesége megváltoztatta állítását és a vog. ülin 'vidám, vidámságot, gyönyörűséget nyújtó' melléknévvel azonosították. A marj-képző alkalmazása pl. a söw 'dallam' söwmar) 'dallamos' analógiájára elképzelhető ugyan, de az is lehet, hogy egy elhomályosult értelmű (és yulmar] alakú?) szóval van dolgunk. Tyerjoskin sem ismeri a szót (szóbeli közlés). 5. Olyan föld, melynek vize (is) kedves, és fordítva; azaz minden tekintetben kedves vidék. A magyar fordítás az „egyik kedvesebb, mint a másik" kifejezés analógiájára elég jól visszaadja az osztják mondat jelentését. 6. Itt valószínűleg hiányzik egy igei sor: „(dühbe) jött". 7. Az at 'öl' szó jelentése egyes folklór formulákban elhomáylosulóban van (DEWO 54). A jelen énekben eredeti jelentésében szerepel a 376. sorban. A mélységet kifejező formulánál, mint olyan gyakran a parallel-szavak jelentésének tisztázásakor, „ugyanaz a szó, mint a §aë 'térd' magyarázatot kaptam, úgyszintén a 255. sorban, ahol a ëaë wey 'térd-erő' parallel-szavakónt fordul elő. A 'láb' fordítás feltételes, az indokolja, hogy testrészt és hosszmértéket egyaránt jelöl. A térd parallel-szavaként < vog. ül 'lábszár' (?) 8. Tkp. 'itt'.