Nyelvtudományi Közlemények 85. kötet (1983)

Tanulmányok - Kontra Miklós: Falkné Dr. Bánó Klára: Amerikai angol-brit angol (Az amerikai angol sajátosságai és eltérései a brit angoltól) 236

238 SZEMLE - ISMERTETÉSEK Nem mond sokat az olvasónak az a megjegyzés, hogy az AA better szó közepén hallható hang ,,egyes nyelvészek szerint a «t» fonéma egy változata (allofónja), mások szerint a «r» fonéma allofónja" (18). Ez az állítás ugyanis a nyelvésznek túl keveset mond, a nyelvtanulónak pedig valami olyasmit, amire nem kíváncsi. A nyelvtanulót az segítette volna, ha a szerző kimondja, hogy a writer és a rider gyakorlatilag homofonok az átlagos sebességű, kollokviális AA beszédben. Az eltérő amerikai és brit kiejtésű szavak listájából (19—20) hiányzik a status szónak igen gyakori f'stsetos] ejtése ós az anti- és sémi- prefixumoknak ['sentai] ós ['ssmai] ejtése. Nem említi a könyv szerzője, hogy a BA-ban három külön magánhangzóval ejtik a marry, Mary és merry szavakat, de Amerika közép-nyugati részén, vagyis az úgynevezett „General American"-ben mindhárom szót egységesen [e]-vel ejtik, aminek az az oka, hogy a man és a men szavak magánhangzóinak különbsége [r] előtt neutralizálódik. Helytelen a 18. oldalon a b) pontban megadott szabály, mely szerint „intervokális helyzetben az nt, ti, nd hangkapcsolatban jellemző a «t», illetve «d» kihagyása a társalgási nyelvben". Ha ez így lenne, a contain szó t-je is kiesne. De nem esik ki, mert hangsúlyos magánhangzó előtt (s nem után !) áll. 4. A helyesírással kapcsolatban két megjegyzést kell tenni Falknó könyvéről : 1. a szerzőt férevezették forrásai a 28. oldalon levő practise : practice dolgában. Mindkét írásmód használatos Amerikában mind főnévként, mind igeként. 2. Levélbeli megszólító formula végén nem mindig áll kettőspont Amerikában, hanem csak a hivatalos (= formai) levelekben. A barátjának Amerikában éppúgy DearJohn, kezdetű levelet ír az ember, mint Charles és Diana országában. 5. A nyelvtani eltérések között említi Falknó azt, hogy az amerikaiak a get ige múlt idejű particípiurnául a gotten formát használják, de csak akkor, ,,ha a jelentése «megszerez»" (31). Ennél bonyolultabb a helyzet, noha a szerző mentségére szól, hogy még a legátfogóbb angol nyelvtan (Quirk et al. 1972. 115) sem tárgyalja a kérdést megfelelően. A gotten-i legalább öt esetben használják Amerikában : 1.1've gotten a new shiri. ('acquired') ; 2. I would have got \ gotten him to do it. (geí-causative) ; 3. He's gotten fired again. ff/ef-passive ; itt a He's got fired again, rossz mondat az AA-ban) ; 4. It's gotten cold. ('become') ; és 6.1 should have gotten off the bus. és He should have gotten to South Bend by now. (vagyis a get + adverbial partiele szerkezetekben ós a 'move to or from a specified point or in a particular direction' jelentésű get esetében). 6. A szókincsbeli eltérések a legnagyobbak a BA és az A A között, s ezek sorát Falknó egy kitűnő példával indítja : egy angol kislány ártatlanul megkért egy amerikai fiút „to knock her up at 7 in the morning", mire a fiú szellemes válasza így hangzott : „Why not now t" A kislány arra kérte a fiút, hogy kopogtatással ébressze fel reggel, a fiú angoljában viszont a knock somebody up jelentése 'felcsinál'. Egy másik eset, a saját gyűjtésemből : angol hölgy Kaliforniában pénzt szeretne felváltani, s ezt mondja egy pénztárosnak : Could you spare me somé change, please ? A pénztáros zavartan néz rá, hisz tőle nem szokás kéregetni. E fejezetben a szerző anyagát három csoportra bontva mutatja be. Az elsőbe a 1 7. század eleji BA-ból megőrzött szavak és jelentésbővüléseik tartoznak (pl. fali 'ősz' Shakespeare-nól és ma az AA-ban, szemben a BA autumn-vasX), a másodikba az indián, holland, francia, spanyol, német és afrikai nyelvekből átvett szavak (pl. totem, cookie, prairie, rodeo, hamburger, banjo), a harmadikba a különféle szóalkotási módokon létrejött szavak (pl. to pick up > pick-up 'kisebb teherautó', horse opera, gasoline > gas, UNESCO, cinerama stb.). Kár, hogy ez utóbbi rész nem tartalmazza azokat a példákat, amelyek Országhnak (1975) a -tel végű szavakról és Lotz Jánosnak (1976) a -ráma végű szavakról szóló cikkében találhatók. Nem biztos, hogy a lexikai különbségek bemutatásának az a legjobb módja, ha fölsoroljuk, hogy pl. a plaza a spanyolból került az AA-ba s 'köztér, piactér' a jelentése (69), hogy a teach-in szófaj váltással főnevesült s jelentése — Falkné szerint — 'érdekes témáról tartott vita vendég előadóval egyetemen, főiskolán' (76), vagy hogy a valamelyik indián nyelvből kölcsönzött caucus 'pártbizottsági jelölő gyűlés'. Az első esetben a plaza és a square különbségét kellett volna érzékeltetni (lehetőleg nem a különbségeket összemosó magyar fordítással, hanem angol definícióval ós példákkal), a másodikban a Barnhart Dictionary of New English 1963—1972 gazdagon illusztrált példáin (bike-in, camp-in, eat-in, gay-in, mail-in, prance-in, study-in) lehetett volna bemutatni egy új ós produktív AA szóalkotási módot, a harmadikban pedig a fordítás annyira félrevezeti a mai magyar