Nyelvtudományi Közlemények 85. kötet (1983)

Tanulmányok - Kontra Miklós: Dezső László (szerk.): Contrastive Studies Hungarian–English 231

SZEMLE - ISMERTETÉSEK 235 (3) He knows the man y ou mentioned (4) He knows thai man you mentioned (4)-et fogják gyakrabban használni. (3) és (4) ugyan egyformán grammatikus, de nem teljesen szinonim mondatok. Nádasdy joggal mondhatja erre, hogy a that mutatónévmás fölösleges vagy túl gyakori használata nem tartozott szorosan vizsgálati területéhez. A magyar kontrasztív nyelvészetbe éppen általa behozott gyakorisági szemlélet fontosságát azonban egy ilyen „kitekintés" is jól mutatta volna. A következő tanulmányban Stephanides-Diósy Éva2

a névelők egy csoportját vizsgálja (The generic use of the article in English and Hungárián, 89—111), nevezetesen az általános („generic") néyelőket a definíció-szerű mondatokban (A delfin emlősállat), a hasonlító mondatokban (Úgy szálad, mint a nyúl), a nem definíció-szerű mondatokban (A tudós az elefántokat tanulmányozza) és a nominalizált melléknevek előtt (Az erősnek támogatnia kell a gyengét). A szerző angol példamondatait maga fordította magyarra (93) és az így kapott anyagot elemzi. Sok esetben használ *-ot a nyelvtanilag helytelen mondatok jelölésére, de ezek a megcsillagozott mondatok nem megjósolt hibákat jelölnek (mint például Varga László tanulmányában), s különösen nem megfigyelt hibákat (ilyesmi egyetlen szerzőnél sincs ebben a „hibaelemzés előtti" korszakból való kötetben). Ebben a tanulmányban a csillag csupán az egyes névelők disztribúciójának leírásához szükséges. Varga László az újra-használt főnevek hangsúlyozását vizsgálja a két nyelvben (Différences in the stressing of re-used nouns in English and Hungárián, 113—122). A kötet legjobban megírt s egyben legrövidebb tanulmányában Varga a dialógusok kijelentő válaszmondataiban előforduló, újra-használt főneveket vizsgálja. Bemutat három olyan esetet, melyben az angol ós a magyar hangsúlyszabályok hasonlóak, pl.: A) Peter's bought an orange. B) And he's e at en the orange. A) Péter vett egy narancsot. B) És meg is ette a narancsot., majd rátér a különbségekre. Ha a válaszmondat rémája új igét és régi főnevet tartalmaz, s ezek nem kontrasztív hangsúlyúak, angolban a mélyszerkezeti ige felszíni realizációja kapja a mondathangsúlyt. A magyarban a felszíni ige akkor kap mondathangsúlyt (1. az előbbi példát), ha a főnév nem határozatlan tárgy vagy eszközhatározó, helyhatározó, vagy az állítmány része. Az újra használt főnév az állítmány része például ebben a párbeszédben : A) We need more teacher s. B) Fil b e a teacher. A) Több tanár kell. B) (Én tanár leszek. Varga — Nádasdyhoz hasonlóan — hibaelőrejelzéseket is ad, de csak az angolul tanuló magyarok esetében. Az iménti párbeszédet a magyar tanulók várhatóan I'll be a teache r-rel fejezik be, helytelenül (118). Az eltérések vagy hibaforrások másik esete az, amikor a válaszmondat rámájában egy nem-kontrasztív hangsúlyú új ige és egy kontrasztív hangsúlyú régi főnév áll. Ekkor az angolban az igére esik a mondathangsúly, de a magyarban a főnévre. A) He hates joumalists. B) But he's just m ar r i ed a Journalist. A) Nem állhatja az újságírókat. B) De hiszen (pont) egy újságírót vett feleségül. Az előrejelzés szerint a magyarok a válaszmondat Journalist szavára teszik a mondathangsúlyt. Varga tanulmánya közvetlenül felhasználható a magyarországi angoltanárok munkájában is, s ezért — Nadasdyóval együtt — a kötet leghasznosabb írása. Elemzésének 2 E cikk valódi szerzője H. Stephanides Eva ; a kötetben a szerző neve tévesen szerepel.