Nyelvtudományi Közlemények 85. kötet (1983)

Tanulmányok - Kontra Miklós: Dezső László (szerk.): Contrastive Studies Hungarian–English 231

232 SZEMLE - ISMERTETÉSEK A második tanulmány É. Kiss Katalin munkája (Hungárián and English: a topicfoeus prominent and a subject prominent language, 39—59). É. Kiss a magyar és az angol szintaktikai összevetésével azt a Ch. Litől és S. Thompsontól származó tipológiai feltevést támogatja meg, mely szerint azok a nyelvek, melyekben az alany és az állítmány kettőssége szervezi a mondatokat, szisztematikusan eltérnek azoktól, amelyekben a topic és a comment a mondat alappillérei. Mindkét nyelvben működik mindkét szervező elv, de az angolban az alany—állítmány elv, a magyarban a topic-comment elv az elsődlegesen fontos. Következésképp a magyar szintaktikai transzformációk zömében a topic és a fókusz a kardinális elemek, az angol transzformációkban viszont az alany és az állítmány. , Az angol mondatok alapvetően (a), a magyarok alapvetően (b) típusúak. Az angolban is megfigyelhető a kommunikatív elvű mondatszerkesztés: különféle transzformációk (a) Q lb) „ SUBJECT PREDICATE TOPIC COMMENT FOCUS^ alkalmazásával alannyá tehetők az egyes topíkalizálható elemek, pl. Dative Shift and Passivization: John was given the first prize by the committee, ahol a John a topic, szemben a The committee gave the first prize to John modattal; Raising: John seems to be able to win (ahol a John a topic) szemben az It seems thai John is able to win mondattal (ahol az It a topic) stb. A magyarban a nyelvtani viszonyokat a végződések jelölik, s a mondatok felszíni szerkezetében a mondatrészek sorrendjét a kommunikatív (topic-fókusz) elv határozza meg. Az alapvető felszíni struktúrákat generáló transzformációk a kötelező fókusztranszformáció és a választható topikalizáció. A kereste a felügyelő a gyanúsítottat a bárban mélyszerkezetet a fókusz-transzformáció a bárban kereste a felügyelő a gyanúsítottat szerkezetté alakítja, melyből tetszés szerint topíkalizálható az a felügyelő elem (a felügyelő a bárban kereste a gyanúsítottat) vagy az a gyanúsítottat elem (a gyanúsítottat a bárban kereste a felügyelő). É. Kiss tanulmányának nyelvi bizonyító anyagát saját magyar és angol intuíciójából meríti. Az olvasó nem tudja, mit takar a szerzőnek az a kijelentése, hogy a (37.b) jelű mondatot ,,a legtöbb adatközlő elfogadhatatlannak tartja" (55). É. Kiss második emelési szabálya (56) ilyen mondatokat ad (az ő számozásával): (40a) János azt mondta, hogy azt szeretné, ha moziba mennénk. (40b) János azt mondta, hogy moziba szeretné, ha mennénk. (40c) János moziba mondta, hogy szeretné, ha mennénk. A recenzens intuíciója (40c)-vel kapcsolatban az volt, hogy ezt aligha mondaná. Saját intuícióját szembesítette — ha nem is statisztikailag szalonképes bizonyító anyaggal, legalább — 103 magyar diák (70 nem-bölcsész egyetemista és 33 gimnazista) intuíciójával1

. A kérdőíven ez állt: Állapítsa meg, hogy az alábbi mondatok jó (elfogadható) magyar mondatok-e. Ha igen, ne írjon a mondat alá semmit. Példa: Jancsi szerette Juliskát. Ha egy mondatról az a véleménye, hogy nem elfogadható, írja át úgy, ahogyan Ön mondaná. Példa: Mért te megnézted a meccset ? Mért nézted meg a meccset Î Kilenc mondatot vizsgáltunk, közülük a 3. É. Kiss (40a)-jával azonos, a 9. a (40b)-nek, a 6. a (40c)-nek felel meg. (3) János azt mondta, hogy azt szeretné, ha moziba mennénk. (9) Péter azt dünnyögte, hogy színházba szeretné, ha mennénk. (6) Marcsi meccsre mondta, hogy szeretné, ha mennénk. 1 Köszönetet mondok Molnár László professzor úrnak (DOTE) és Szabó-Pap Juditnak (KLTE) azért, hogy lehetővé tették a vizsgálatok elvégzését.