Nyelvtudományi Közlemények 85. kötet (1983)

Tanulmányok - Kontra Miklós: Egy amerikai regionális konferenciáról 157

158 SZEMLE - ISMERTETÉSEK előadásuk bekerült a programba. A konferenciára érkezőket a szervezők egy ,,konferenciacsomaggal" fogadják, melynek legfontosabb része a „meeting handbook". Ez tartalmazza a programot, az összes előadásnak a szerzők által írt kivonatát, megjelöli a környéken található éttermek specialitásait és megközelítési módjait, az utazással kapcsolatos információkat, s a város (környék) főbb nevezetességeit. Maguk az előadások 20 percesek, utánuk 5—10 perces vitával. Minden előadást természetesen nyomban megvitat a hallgatóság s az előadó, sohasem fordul elő, hogy 3—4 előadás után következik ,,a vita". A szünetekben a konferencia résztvevői az Amerikában elengedhetetlen kávét szürcsölik és süteményeket esznek (ezek ára bene van a részvételi díjban) miközben szakmai vagy baráti beszélgetéseket folytatnak. Az ilyen szakmai beszélgetéseket a résztvevők, előadók és nem előadók, gyakran ugyanolyan fontosnak tartják (ha nem fontosabbnak), mint magukat az előadásokat. Egy-egy konferenciának mindig van 1 — 2 felkért előadója aki — a tudományterület neves kutatója lévén — egyórás előadásban (invited lecture) átfogóan vizsgálja a konferencia fő témáját. A konferencia után — attól függően, hogy az előadásokból összeáll-e egy kötet, s attól, hogy a szervezők találnak-e kiadót — vagy létrejön egy könyv, vagy nem. A Milwaukeeban 1979-ben tartott szintaxis szimpózium kötete (Edith A. Moravcsik and Jessica R. Wirth (eds.), Current Approaches to Syntax. Académie Press, New York 1980) a kurrens amerikai szintaktikai elméletek legjobb összefoglalása pillanatnyilag. 3. Wisconsin állam egyetemének Milwaukee-i tagozatán a tizedik regionális konferenciát 1981. március 27—28-án tartották. A témát a szervezők a nyelvi kontaktusok vizsgálatában jelölték meg. Két felkért előadó volt : Ilse Lehiste (Retracing the journeys of loan words : Germán loans in Macedónián) és Sarah G. Thomason (Are there linguistic prerequisites to contact-induced language change ? ). Velük együtt összesen 21 előadás hangzott el a nyelvi kontaktusokról. Az előadásokban a nyelvek széles skálája terítékre került: kelet-ausztráliai, arab, marathi, hindi, albán, quechua, spanyol, lingala stb. Amennyire meg tudtam ítélni, semmilyen falrengetően új dolog nem hangzott el, inkább a kontakt-nyelvészet sztenderd fogalmait és elméleteit igyekeztek az előadók új megvilágításba helyezni, pontosítani, esetenként módosítani. Mushira Eid (University of Iowa) például azt mutatta ki, hogy Ferguson diglosszia-fogalma szimplifikálja a sztenderd és a kollokviális arab funkcióit, szerinte a két változat egy „vegyes változat" formájában együtt fordul elő (Diglossia revisited : the case of Arabie). Brian D. Joseph (Ohio State University) azt igyekezett bemutatni, hogy a nyelvi változások valószínűleg nem kizárólag nyelven belüli fejlődések vagy kizárólag kontaktusindukálta változások, hanem a kétfajta ok kombinációi (Multiple causation in language contact change). Coral R. Bergman (San Diego State University) pedig azt vizsgálta meg, hogy igaz-e, hogy egyes kétnyelvű gyerekek ad hoc módon kevert vegyes nyelven beszélnek. A 2 éves és 11 hónapos Carlosról játék közben készített kétórás video-felvétel elemzése azt mutatja, hogy nem egységes hibrid nyelvet beszél a gyerek, hanem hol angolul, hol spanyolul beszél. A látszólag ad hoc váltásokat a kódváltásokat előíró szociális megkötéseknek Carlos környezetében megfigyelhető hiánya okozza, mely állapot az előadó szerint egyike a normális kétnyelvűvé fejlődés fokozatainak (But is he bi-lingual : a three-year-old's mixed speech). KONTRA MIKLÓS