Nyelvtudományi Közlemények 85. kötet (1983)

Tanulmányok - Bese Lajos: Népmesei személynevek a mongolban [The Naming of Characters in Mongolian Folk-Tales] 134

NÉPMESEI SZEMÉLYNEVEK A MONGOLBAN 135 értelmű a már említett Bulad, ül. hal. Bat (régi mong. Batu, a híres Batu kán neve), Be% 'Erős', 'Szilárd' stb. Az úri. lámaista személynevek kisebb részben szanszkrit, többségükben pedig tibeti eredetűek, és a buddhizmus közvetítésével jutottak el a mongolokhoz. Ezek a mai mongol személynevek nagyon jelentős hányadát teszik ki. Egészen természetes tehát, hogy ilyenek a mongol népmesékben is előfordulnak. PL bur. jadü Dorzo 'szegény D.' férfi, vö. bur. Dorzo, hal., kaim. Dordz <i tib. rdo-rje 'gyémánt; mennykő'; hal. Baldan hajari férfi, vö. hal. Baldan, bur. Baldang << tib. dpal-ldan 'dicsőség'; ord. Sering férfi, vö. hal. Tseren, bur. Sereng < tib. ts'e-rin 'hosszú élet' stb. A mongol névadás nagy általánosságban ugyan nem tesz különbséget férfi és női név között, a kifejezetten férfi, ill. női nevek száma azonban mégsem kevés. Női nevek: Ojün aw%ai < ojün 'ész, értelem; bölcsesség' vagy ojü(n) 'türkiz', vö. hal., bur. Ojün (férfi név is lehet); bur. Seseg < seseg 'virág', vö. bur. Seseg, hal. Tsetseg, Öicig qatun (17. század) stb. 2. A köznévi eredetű mongol népmesei személynevek többsége valóságos személynév nem lehet. Egy részük azonban ragadványnévként igazolható. Ezeket a mongol népmesei személyneveket jelentésük szerint különböző csoportokba sorolhatjuk. 1. Elvont nevek: bur. Gurimëa nő <C bur. gurim 'szabály, szokás, uralkodás' den. n. Ja 'életmód, foglalkozás' jelentésű képzővel; bur. %än Sagsa férfi << ?kalm. tsaktsa 'betegség neve; kiütés^; bur. Xabsaralta mérgen férfi < yabsaralta 'magyarázat, megfejtés'; bur. Zelbeng %ara taiza férfi < zelbeng 'varázslás, boszorkányság' stb. 2. A test részeire utaló nevek: hal. Er%l mérgen férfi < eryï 'hüvelykujj'; bur. Xomei sagän bätar férfi < ypmei 'a hasalji bőr szőrméje (állatoknál)', esetleg hal. %Ömei 'torok, garat'; bur. Segeëyen nő <C ëegëe%ei ~ ëegëë%en 'kisujj'. 3. Állat neve: bur. Hüleg taiza yühün férfi < ?mong. sülig 'bagoly'; bur. Säzgai %än ~ Sdzgai baján %dn, ord. Madzaga alak yän férfi < bur. ëdzgai, ord. sädzagä 'szarka' ; bur. Sebëëxei férfi < ëebëë%ei 'kiskacsa' ; bur. Sorgölzon yän ~ Surgälzan %än, ord. Surguldzin %än férfi < bur. ëorgolzon, ord. ëurguldzin 'hangya' ; bur. Tarhaza ~ Tarhaza nő <C tarhaza 'erdei sas' ; bur. Temê ulän %än férfi < temê(n) 'teve' stb. 4. Növénnyel kapcsolatos név: hal. Namtë mérgen ~ Namtë mérgen yü férfi < nawtë, bur. nahëa ~ namSa 'növény levele' ; bur. Xartaganän %án férfi < yartaganän 'ágas-bogas pusztai kóró', ill. bur. Xartagai ~ Xartagai %dn férfi. (Ezek alakváltozatok, mivel az egyik mesében Xartagdn yän és Xartagai ydn egy és ugyanazon személy neveként van említve). 5. Eszköz, tárgy neve: bur. Degê îériï<^degê 'kampó'; bur. Xaiëata nő <C yaiëata 'ollója van, ollós'; bur. Südai baján férfi ~ ëûdai 'zsák, tarisznya' (esetleg ëûdai a ëûdai biëï%an 'kicsiny; törpe' összetételben); hal. Tösgo ~ Tösgon emegen nő < tösgon 'égetett tégla' stb. 6. Testi vagy lelki jellegzetességekre utaló nevek: bur. Dalda sagän yän férfi << dalda 'titkos, rejtett'; bur. Dangir ëara ab%ai nő, vö. ord. dangir 'magas'; bur. Oülin ëara yän férfi < gülin 'bronz'; bur. Gűger hamgan nő < gügeger 'szép külsejű'; bur. Gelder baján férfi, vö. gelzeger 'kissé oldalt-előre görbült nyak', gelze-gelze 'sután, esetlenül (a nyak mozgásáról)'; bur. Jagëï sagän bätar férfi <* jagëd 'tolakodó, erőszakos'; hal. Namtai mérgen ~ Namtai mérgen öwgön férfi << namtai 'rövid, kurta; békés'; ord. Ogotor ulän wang férfi < ogotor 'rövid, kurta, alacsony'; ord. öglögötei férfi -< öglögötei 'adakozó, bőkezű'; bur. Sümar yühün férfi <^eümar 'gyors, eleven, fürge'; bur. Udälagea ulän bätar férfi < udalagëa 'határozatlan, késlekedő' stb.