Nyelvtudományi Közlemények 84. kötet (1982)

Tanulmányok - Bakos Ferenc: Megnevezés és kontrasztivitás (A magyar fő- előtagú főnévi összetételek újlatin, germán és szláv megfelelőinek szemantikai-tipológiai vizsgálata) [Nomination et contrastivité (Analyse typologico-sémantique des correspondants néolatins, germaniques et slaves des composés nominaux hongrois commançant par fő-)] 3

MEGNEVEZÉS ÉS KONTßASZTIVITAS 7 Meghatározó jellegű a németre és a svédre a 61 (34 -\- 27) „felsőbb" (óberjöver), amely a többi nyelvben csak másképp lexematizálva és gyérebben jelentkezik; típusosán szláv jellegű a 32 „idősebb" (16 le. starszy -f- 16 or. cmapuiuü), még akkor is, ha ez az ekvivalens tőlük függetlenül nyolc angol senior realizációban is megjelenik. 2.5. Az absztrakció és vele párhuzamosan a megnevezés többféle úton futhat le, következésképpen nincsen semmiféle kötelező szabály arra nézve, hogy valamely denotátum egy nyelvben meglegyen, vagy hogy ez milyen lexematizációt nyerjen. A forrásul felvett ÉKsz. anyagában vannak is olyan fő- előtagú összetett főnevek, amelyeket a korpuszba nem lehetett felvenni, mert nincsenek meg az idegen nyelvi megfelelőik. Általában sajátosan magyar öntetű hierarchikus fogalmakat jelölnek (pl. főbíró, fővédnök). Nem arról van szó, hogy lefordíthatatlanok, de ilyenkor csak körülírás lehetséges; az idegen nyelvekben megnevezés nem történt, nem ment végbe lexematizáció, nem született meg egy külön erre szolgáló és sajátos jelentésű lexikai egység. Más esetekben a régi magyar feudális közigazgatás egyes vezető tisztviselőinek nevét (pl. főjegyző, főszolgabíró) csak azokban a nyelvekben találjuk meg, ahol a magyar közigazgatás mintául szolgált, vagy ahol maga a közigazgatás szervezete erősen hasonló volt. (Ezért is választottam a nyugati szláv nyelvek közül a lengyelt, a déliek közül a szerb-horvátot.) Van olyan csoport is, ahol a magyar denotátumnak az egyik nyelvcsaládban van megfelelője, a másikban azonban hiányzik. A magyar főpolgármester egyenesen a német Oberbürgermeister tükörfordítása (megtaláljuk a másik két germán nyelvben és a lengyelben; van ugyan orosz o6ep-6ypzOMUcmp is, de ezt csak akkor használják, ha a nyugati országokat említik), de az újlatin nyelvekben a fr. maire, a sp. alcalde, az ol. sindaco, a rom. primär egyaránt jelölheti a főváros vagy akár a legkisebb falu közigazgatásának vezetőjét. Néhány esetben valamely denotátum egy-egy nyelvben nem született meg, pl. ném. (tudományos) főmunkatárs, az újlatin nyelvekben főműhely, számosban (pl. fr., sp., ol., ang., szb-hv.) főrendező. A denotátum terjedelme távolról sem azonos a különböző nyelvekben. A magyar főpap egyházi főméltóságot jelent függetlenül attól, hogy keresztény vagy más vallásról van szó; a vizsgálatba bevont nyelvek e tekintetben azonban gondosan különbséget tesznek (ném. Prälat ~ Oberpriester, fr. prélat ~ grand prêtre, or. apxuepeü, npeAam ~ nepeocemyeHHUK, eepxoenuü wcpei}). A magyar főtétel extenziója magában foglalja a logikával (ném. Obersatz, fr. proposition majeure), de az iskolai élettel kapcsolatosat (ném. Hauptthese, fr. thèse principale) is. Az ilyen esetekben két denotátummal kell számolni, mivel a világ ennek megfelelő nyelvi tagolása több nyelvben is megtörtént. A magyarban és a németben határozottan elkülönülnek egymástól: főutca = Hauptstraße, főútvonal = Hauptverkehrsweg, fővezeték = Hauptleitung, fővonal = Hauptlinie; evvel szemben az oroszban — bár más lexikai megoldások is léteznek — mind a négy denotátumot leginkább a MazucmpaAb realizálja. Másképpen jelentkezik ez az angolban, ahol a főútvonal, a fővezeték és a fővonal három lexikai egységgel is kifejezést nyer, de ezek mindhárom denotátum esetében azonosak: main Une, great trunk, trunk Une. Mivel az orosztól eltérően az angolban a fentiek teljesen azonosan lexematizálódnak, úgy tűnik, hogy e nyelvben ezek egyetlen denotátumot alkotnak; a differenciálódás nem ment végbe és a szövegkörnyezet veszi át a további megkülönböztetés feladatát. A szemantikai kontrasztív