Nyelvtudományi Közlemények 84. kötet (1982)

Tanulmányok - Csúcs Sándor: cirill 428

428 SZEMLE - ISMERTETÉSEK Az összes nyelvjárási adattal együtt a szótárban 23 nyeléssel kapcsolatos jelentésű igealak (főnévi igenév) van. A keleti nyelvjárásokat legegyszerűbben az XJ/FU *s-, *s- eltérő képviseletei alapján lehet elkülöníteni: a vahiban l- a folytatója, a vaszjuganiban j-, a szurgutiban A-, a szalimiban t- felel meg neki, pl.: V läwdt, Vj. jäwdt, Szurg. Aapdt, Szál. tapdt 'hét'. Ezt a kritériumot említi bevezetőjében Tyerjoskin. Az egyéb mássalhangzó-megfelelések közül meg lehet említeni, hogy a V Vj. Szurg. c helyén, valamint időnként az s helyén is Szál. s áll, s a V Vj. -w-nek Szurg. Szál. -p- felel meg. Mind a mássalhangzó-, mind a még tarkább magánhangzómegfelelések tanulmányozására igen alkalmas a szótár. Az egyes keleti osztják nyelvjárások lexikailag is jócskán különböznek egymástól. Megvizsgáltam az adott kötet m- kezdetű szócikkeit nyelvjárási hovatartozás szempontjából, s a következő eredményt kaptam: az 595 w-kezdetű szó közül 91 fordul elő mindhárom nyelvjárásban egy vagy több tájszólásban. V Vj. —Szurg. közös szó 84 van, Szurg. —Szál. közös szó 41, V Vj. —Szál. közös szó pedig mindössze 7. A szavak nagy része csak egy nyelvjárásból, nyelv járáscsoportból adatolható, szám szerint: 78 V, 31 Vj., 37 V Vj., 71 Szál. ós 158 egy vagy több Szurg. tájszólásbeli szó került az m- kezdetű fejezetbe. A szavak és a kifejezések orosz fordítással szerepelnek, de a kötetnek mégsem az a célja, hogy kétnyelvű szótár legyen, hanem elsősorban nyelvjárási szótár, tájszótár. Szóanyaga a hagyományos osztják anyagi-kulturális életet tükrözi, s nem szerepelnek benne az újabb orosz jövevényszavak, sem a neologizmusok. Bőséges magyarázattal együtt találhatók meg viszont a vadászati ós a halászati eszközök nevei, nemzetségnevek, tabuszavak, ételnevek, építkezési szakszavak, gyermekjátékok, hitvilágra utaló kifejezések, s még számos, a néprajzosok érdeklődésére is számot tartó adat. Egyéb nyelvjárások hatására-e vagy elméleti okokból N. I. TYERJOSKIN némileg átértékelte a vahi hangtanról vallott korábbi véleményét, melyet 1961-ben megjelent chrestomathiájából (08.) ismerünk. Az § helyett az ä betűt használja, s a redukáltak között megjelenik az û is, habár egyetlen V Vj. szó elején (ukdm 506. vö. Oc. okom) és magánhangzóváltakozáskor (jötä 'jönni' ~ juyä 'jöjj' 87, vö. Oö. jötä ~ joyä ua.). Redukált (peflyin-ipOBaHHbiíí) hangnak csak az 9-t nevezi, a többit (ä, á, o, u) csak rövidnek (KpaTKWtt). A vahi nyelvjárást bemutató munkájában 1961-ben Tyerjoskin még négy redukált hanggal (6, ő, a, §) számolt. Az adatokat egyébként óvatosan kell kezelni, mert sajnos számos sajtóhiba rontja a kötet értékét. Mind a bevezetőben, mind a szócikkekben előfordulnak elgépelések, máshol betűk, diakritikus jelek maradtak el. A szótár 900 példányban jelent meg. Tudományos igénnyel, nyelvészek, dialektológusok, néprajzosok számára készült, s nyilvánvalóan szolgálni kívánja az élő nyelv fennmaradását is. A szerző azonban, bár latin betűket használ, nem vette át teljes mértékben az osztjakológia Európában elterjedt steinitzi hagyományait, például a hangjelölés, az abc-rend vagy az ige szótári alakja tekintetében. Valószínűleg nyomdatechnikai korlátok is befolyásolták elveit, viszont ezzel amúgy sem egységes tudományos irodalmunkat újabb egyeztetni való adatok sokasága terheli. Nincs könnyebb dolga az anyanyelvét csak cirill betűs írásban ismerő osztjáknak vagy más szovjetunióbeli érdeklődőnek sem, mert számukra éppen a latin betűs lejegyzés jelent nehezen átléphető magas küszöböt. Végezetül megállapíthatjuk, hogy figyelemre méltó, tanulmányozásra érdemes, haszonnal forgatható kötetet ismertettünk a fentiekben, mely az osztják filológia fontos segédkönyve lesz. CSEPREGI MÁRTA MaTepHajibi no yAMypTCKOtí AHajieKTOJiorHH. 06pa3u>i pemi MweBCK 1981. 182 1. Minden Izsevszkből (Udmurtia fővárosából) érkező nyelvészeti kiadványt nagy örömmel üdvözlünk. Az utóbbi tíz évben megjelent tucatnyi kötet a votják (saját nyelvükön udmurt) nyelvészek növekvő tudományos aktivitásának és javuló publikációs lehetőségeinek szép bizonyítéka. Az említett aktivitásnak pedig a tisztán tudományos célon kívül, jelentős szerepe lehet a votják nép nemzeti öntudatának erősítésében is. Az ismertetendő mű fontos helyet foglal el a votják nyelvészeti kiadványok sorában. Évtizedek óta ez az első eset, hogy votják nyelvjárási szövegek jelennek meg nagyobb