Nyelvtudományi Közlemények 84. kötet (1982)

Tanulmányok - Csúcs Sándor: cirill 428

SZEMLE - ISMEJiTETÉSEK 429 terjedelemben. (KELMAKOV északi és középső nyelvjárási szövegeket tartalmazó kötete néhány hónappal később került ki a nyomdából. Ismertetését 1. folyóiratunk más helyén.) Az Udmurtiában folyó votják nyelvjáráskutatás azért is nagyon fontos, mert külföldi nyelvészeknek általában nem áll módjában helyszíni gyűjtést ós kutatás folytatni, így ezen a téren teljes mértékben a votják nyelvészek publikációira vagyunk utalva. Folyóiratcikkeken kívül két kötetnyi nyelvjárási tanulmány is megjelent már korábban (ismertetésüket 1. SZÍJ: NyK 80 : 416-423 és NyK 81 : 412-416). A jelentősebb fehér foltok tehát eltűnőben vannak, de a gyűjtést és publikálást feltétlenül folytatni kell, mert most is vannak olyan dialektusok, amelyekből csak néhány lapnyi szöveg áll rendelkezésünkre. Erre a folytatásra meg is van a remény, mert az ismertetett kötet több publikációja címében I. áll, ami azt mutatja, hogy a szerzők több részből álló közléseket terveznek. A jelen kötetben (felelős szerkesztő: R. S. NASZIBTJLLIN) hat szerző hét publikációja kapott helyet, bennük tizenegy votják nyelvjárás van képviselve. A nyelvjárási szövegek terjedelme (orosz fordítással együtt) kb. 148 lap, az egyes dialektusokból adott szövegek terjedelme 2 és 42 lap között mozog. A szövegek műfaji változatossága folklorisztikai szempontból is értékessé teszi a gyűjteményt. A műfaji statisztika a következő képet mutatja : monda, hagyományokról szóló elbeszélés 19 mese 7 az életmódról, szokásokról szóló elbeszélés 9 dal 53 rövid (négysoros) dal 248 találós kérdés 34 közmondás 140 ráolvasás 2 babona, hiedelem 127 Mint a fenti felsorolásból látható, s mint a kötet Előszava is megjegyzi, egyes archaikus műfajokat (bájolók, pogány imák) már egyáltalán nem, másokat (pl. ráolvasok) csak kis számban sikerült gyűjteni. Sietni kell tehát a gyűjtéssel, mert éppen a legarchaikusabb (és ezért legértékesebb) műfajok vannak kihalófélben. Úgy látszik, hogy a dalok, különösen a rövid négysorosak a legéletképesebbek. Ezeket — mint a közlőkről adott tájékoztatásból kitűnik — a fiatalabb nemzedék is ismeri. A jól, egységes elvek alapján szerkesztett kiadvány rövid Előszóval (3 — 4) kezdődik, ezt követik a szerzők nevének betűrendjében elhelyezett publikációk. Mind didaktikai (a kötet az egyetemi oktatás céljait is szolgálja), mind tudományos szempontból jobb lett volna a szövegeket nyelvjáráscsoportonként (középső, déli, periférikus) közölni. A szövegközlóseket a legtöbb esetben a dialektus földrajzi elhelyezkedésének, hangtani, alaktani és lexikai sajátságainak rendkívül szükséges és hasznos rövid bemutatása előzi meg. Maguk a szövegek településenként, azon belül műfajonként vannak csoportosítva. A szerzők minden esetben megadják a település orosz és votják nevét, illetve a közlő nevét és korát, a gyűjtő nevét és a gyűjtés idejét, tehát a szokásos és szükséges információkat. A szövegeket a cirill írás alapján KELMAKOV és NASZIBTJLLIN által kidolgozott és a gyakorlatban már korábban jól használhatónak bizonyult tudományos átírásban közlik. A szövegek lejegyzése, amennyire ez megállapítható, megbízható és következetes. A pontos orosz fordítás általában az illető szöveg után következik. Ezt a megoldást bizonyára technikai okok tették szükségessé. A közleményeket a szerző által használt szakirodalmi és egyéb rövidítések jegyzéke zárja le. Ezeket a könnyebb használhatóság végett jobb lett volna a kötet végén összegyűjtve megadni, annál is inkább, mert ott is van rövidítésjegyzék. A kötetet — megkönnyítendő a néprajzi célú felhasználást — műfaji mutató zárja le, amelyből sajnálatos módon több szöveg is kimaradt. G. A. ARHIPOV az Udmurtia déli határán elterülő Középső-Juri (votjákul ëorin juri) falu nyelvjárását mutatja be (CpeAHeiopHHCKHÍí roBop I, 5—44). Ez a tájszólás a szerző által korábban tanulmányozott közép-déli nyelvjárásba tartozik, s azzal együtt a votják nyelvjárások déli csoportjába. Fonetikai, morfológiai sajátságai megegyeznek a többi déli nyelv járásóval. Arhipov 29 lapon (a lapterjedelem itt és a továbbiakban az orosz fordítással együtt értendő) 2 mesét, 1 életmódról szóló elbeszélést, 11 dalt és 144 négysorost közöl. A kötet legterjedelmesebb publikációjában M. Gr. ATAMANOV saját nyelvjárását az Udmurtia egyik legdélibb körzetében, a grahovói körzetben beszélt dialektust ismerteti (rpaxoBCKne roBopw K»KHoyAMypTCKoro Hapemiíi, 45 — 96). Mint a címből is kitűnik,