Nyelvtudományi Közlemények 84. kötet (1982)

Tanulmányok - Csepregi Márta: cirill 427

SZEMLE - ISMERTETÉSEK 427 előadásában elsőnek a differenciálódás, valamint az integráció néprajzi értelmezésével foglalkozik, majd az észt közlekedési eszközök példájával világítja meg a differenciálódás fogalmát. L. N. ZSEBEBOOV a komi hagyományos anyagi kultúra fejlődését tekinti át. T. V. LTTKJANCSENKO a kolai lappok viseleti kultúráját, kapcsolatait elemzi. N. V. SLIGINA előadása a Leningrád környéki kis finn nyelvű népek női viseletének fejlődési folyamatát mutatja be. A két előző íráshoz szorosan kapcsolódik AINO VOOLMAA előadása, amely az észt népviseletet, mint a kulturális kapcsolatok tükrét írja le. KBESZ MÁRIA A magyar szűcsornamentika című előadásában olyan elemeket tár föl, amelyeknek az analógiáit a paziriki leletekben keresi. GEA TEOSKA a balti-finn paraszti települések kérdéseivel foglalkozik. FILEP ANTAL előadása a magyar ház- és lakáskultúrát tekinti át, bemutatva későközépkori társadalom történeti hátterét. Mind a szerkesztők, mind a kiadó szolgálatot tettek az anyag közreadásával, jóllehet sajnálnunk kell, hogy a szerkesztés nem tudott egységes követelményeket érvényesíteni: egymás mellé kerültek a vázlatok ós a tanulmányok. Az írások mégsem csupán arra elegendők, hogy képet adjanak a kongresszus munkájáról, hanem nélkülözhetetlen forrásai is az újabb kutatásoknak. IFJ. KODOLÁNYI JÁNOS H. H. TepeuiKHH: Cjiosapb BOCTO<iHOxaHTbiftcKHX AHajieKTOB HayKa, JleHHHrpaA 1981. 542 1 Az osztjákkal foglalkozó szakemberek régóta számon tartották, hogy a SZUTA leningrádi épületének egyik felső emeleti szobájában NYIKOLAJ IVANOVICS TYEBJOSKJN nyelvjárási szótáron dolgozik, melyet elsősorban saját gyűjtései alapján állít össze. Nagy örömünkre végre megjelent a szótár, mely hozzávetőleges számítások szerint mintegy 10 000 szócikket tartalmaz. A kötet legnagyobb értéke az, hogy együtt szerepel benne a keleti osztják szókincs. A keleti osztják nyelvjárásokkal foglalkozó kutatónak ezután nem kell elvesznie a kimeríthetetlen gazdagságú, de gyakran nehezen kezelhető KABJALAINEN —TOIVONEN szótár rengetegében, s nem is a PAASONEN — DONNÉE szótár anyagából kell kiválogatnia a jugani adatokat, vagy nem egyedül GULYA és TYEBJOSKIN vahi chrestomathiáinak szókincsére, illetve HONTI LÁSZLÓ példaszerű szójegyzékére van utalva (NyK 80: 324 — 347), s nem kell oly epedve várnia a DEWOS újabb füzeteit, főképpen indexét. A fent említett műveket természetesen továbbra is használni fogjuk, hiszen a most megjelent szótár másfajta rendeltetése, szerkesztési elvei, átírási módja, valamint esetlegesen előforduló sajtóhibái miatt nem helyettesítheti egyiket sem. Bevezetőjében a szerző először az osztjákok földrajzi elhelyezkedéséről, népességi viszonyairól, nyelvjárási megoszlásáról szól. Szerinte a fő határ a keleti és a nyugati nyelvjárások között ott húzódik, ahol a *k -f- veláris magánhangzó fejleményei elkülönülnek, így különböztet meg nyugati %-zó (%änti) és keleti k-zó (kantdy) nyelvjárásokat. Jelen kötet a keleti osztják szóanyagot tartalmazza a következő csoportok elkülönítésével: a legkeletebbi a vahi-vaszjugani csoport (V Vj.) majd a szurguti (Szurg.) következik, mely magában foglalja az agani, tremjugani, pimi, jugani, agan-torkolati és jugan-torkolati tájszólásokat (Ág. Trj. Pim. Jug. U.-Ag. U.-Jug), s külön kezelendő a szalimi (Szál.) nyelvjárás. A szerző anyagát elsősorban 1950—1958 közötti expedícióin gyűjtötte, de adatait egybevetette és kiegészítette a KABJALAINEN- ós a PAASONEN-gyűjtések anyagával. A szócikkekben Wj., Szurg., Szál. sorrendben követik egymást a szavak majd esetlegesen nyelvtani alakok, frazeologizmusok, mondatok, mind orosz fordítással. A hangtanilag nagyon eltérő nyelvjárási variáns is szerepel az abc-sorrendben, de csak hivatkozással valódi helyére. Minden egyes szemantikai egység külön szócikket alkot. Az azonos alakú szinonimák, valamint a homonimák is külön szócikkbe kerültek. A példamondatok alaktani, esetleg mondattani kutatásokra is alkalmasak. A szavak között szembetűnően nagy számban szerepelnek különböző deverbális igekópzőkkel ellátott alakok. Várható, hogy többek között igeképzésről való ismereteinket is gazdagítja majd ez a szótár. Példaképpen álljon itt egy sorozat, ezúttal csak a V adatokkal: neltä 'rjicnraTb', neltäntvtä 'ou-be^aTbcn, o6>KHpaTbCfl, c >KaflHOCTbio rjroTaTb', neltintä, 3arjiaTHBaTb', neltaydltä nporjiaTbmaTb, 3arjiaTbiBaTb', nelfokvtä 'Ha^aTb raoTaTb', neltamtdygltä 'nporjiaTMBaTb, 3arjiaTbiBaTb', úehytdta 'wa^no moTaTb, no>KHpaTb' (308 — 309).