Nyelvtudományi Közlemények 84. kötet (1982)

Tanulmányok - Kálmán Béla: Pápay József munkássága 414

416 SZEMLE - ISMERTETÉSEK még nem nyerte el. A gyűjtő Kannisto és a szerkesztő' Liimola után a stafétabotot V. Eiras vette át. Paasonen déli osztják szótárát Kai Donner adta ki (1926), Karjalainen hatalmas osztják anyagát pedig Y. H. Toivonen. A két finn osztjakológus kéziratos szöveghagyatéka közül Paasonené 1980-ban jelent meg Vértes Edit kiadásában (MSFOu. 172—175) négy kötetben. Karjalainen hagyatékát ugyanő dolgozza fel. De a magyar helyszíni gyűjtők sem jártak jobban. Munkácsi Bernát csodálatos gyorsasággal jelentette meg votják szöveg- és szótári gyűjtéseit, valamint Reguly és saját vogul szövegeit fordításukkal (VNGy. I—IV. 1892 — 1896). A kiegészítő kötetek közül azonban csak az első kettőre futott idejéből (1902 és 1910—1921). Az első világháborús fogolytáborból való votják gyűjtése Fokos Dávid gondozásában került kiadásra (MSFOu. 102. k. 1952), a harmadik és negyedik vogul szövegkötetének kiegészítő köteteit pedig részben megírta, részben sajtó alá rendezte e sorok írója (1952, 1963), szótára pedig most kerül a kiadóhoz. A lista korántsem teljes. Talán még az említett tudósoknál is mostohább sors jutott Pápay Józsefnek. Hazajövetele után Pápay könyvtárosi majd főiskolai és egyetemi tanári működése mellett elsősorban osztják anyagának feldolgozásával és sajtó alá rendezésével foglalkozott. Az első mutatványkötet hazatérte után hamarosan meg is jelent Osztják Népköltési Gyűjtemény címen magyar és német fordítással (Budapest—Leipzig 1905). A Magyar Tudományos Akadémia 1907-ben Marczibányi mellékjutalommal tüntette ki. Szinte melléktermékként adta ki útibeszámolóját: Nyelvészeti tanulmányutam az északi osztjákok földén (Budapesti Szemle 345 [1905]: 1—44). ő jelentette meg Reguly Antal uráli térképét (Földrajzi Közlemények 34 [1906]: 1 — 22). Az ONGy-ben került kiadásra Reguly négy hőséneke és egy medveéneke Pápay átírásában és fordításában, valamint egy saját föl jegyzésű medveéneke és négy istenidéző éneke. 1910-ben közölte Északi-osztják nyelvtanulmányok I. c. kiadványát a Finnugor füzetek 15. számaként. Ebben 15 szöveget (regét, mondát és mesét) ad közre Obdorszk vidéki saját gyűjtéséből magyar fordítással 182 lapon. ,,Pápay Józsefnek egész életét betöltötte annak az értékes osztják nyelvi, népköltési és néprajzi anyagnak a feldolgozása, melyet egyrészt Reguly gyűjteményéből megfejtett, másrészt maga gyűjtött. Egész testi és lelki erejét ennek a magasztos, nagy célnak állította szolgálatába. Fiatal diák korában már erre a magasztos, nagy célra készült el: 1898—1899-ben egy egész évet fordított az osztjákok közt arra, hogy emberfeletti munkával, óriási fáradsággal és sok szenvedés között nemcsak megfejtse a Reguly-féle gazdag osztják hagvatékot, hanem a maga gazdag és nyelvészeti szempontból talán még nagyobb értékű gyűjtésével meg is kétszerezze. 1899 óta pedig 33 éven át ezeknek a gyűjtött és megfejtett osztják szövegeknek a feldolgozásával foglalkozott. Megfejtette és átírta a Reguly-szövegeket s a maga hatalmas gyűjtésével együtt a tudomány számára hozzáférhetővé tette. Ez a nagy, magasztos cél teljesen betöltötte Pápay életét. Jellemének, emberi mivoltának éppen abban van igazi nagysága, hogy ettől a nagy céltól semmiféle tekintet nem tudta eltéríteni . . . idejét nem forgácsolta el apró részletmunkákra, töredékekre, hanem nagy életművének rendszeres feldolgozására, bevégzésére törekedett ..." írja^sŰRY BÁLINT (i. m. 19). 1928-ban Melich Jánosnak küldött levelében azt írja, hogy mind saját, mind Reguly szövegeivel készen van. A nyelvtan és a szótár még nincs sajtóra kész állapotban (vö. PÁPAY—FAZEKAS: i. m. XXIII. 1.).