Nyelvtudományi Közlemények 84. kötet (1982)

Tanulmányok - Rédei Károly: Vaszilij Iljics Litkin 1895–1981 411

SZEMLE - ISMERTETÉSEK 413 nyelvtudomány és filológia, hanem a finnugor nyelvtudomány — elsősorban a finnugor hangtörténet — szempontjából is jelentős eredmény. V. I. Litkin figyelme már a 20-as években kiterjedt a zűrjén és általában a permi nyelvjárások tanulmányozására. 1930-ban jelent meg a hangtani tekintetben archaikus felső-sziszolai nyelvjárásról szóló leírása: JXHSLJIQKT Koöpbl. Litkin egy nagy tájszótárt tervezett, de gyűjtött anyaga a háború viszontagságainak esett áldozatul. A zűrjén és votják nyelvjárások tanulmányozását Litkin a háború utáni években is folytatta. Gyűjtőmunkájának eredménye egy kiváló permi nyelvjárási Összefoglalás és szöveggyűjtemény: JlMajieKTOJiornqecKafl xpecTOMaTHH no nepMCKHM H3faiKaM (1957). 1961-ben jelent meg a keleti permják (jazvai) nyelvjárásokat tárgyaló monográfiája: KoMH-fl3bBHHCKHH ÄHaJieKT. Ebben a műben egy olyan nyelvjárásnak a sokoldalú leírását tárja elénk, amely — a felső-sziszolai nyelvjáráshoz hasonlóan — archaikus hangtani vonásainál fogva a permi nyelvek vokalizmustorténete számára kulcsnyelvjárásnak tekintendő. Noha V. I. Litkin tudományos pályája első szakában is foglalkozott nyelvtörténeti és összehasonító nyelvészeti kérdésekkel, ilyen jellegű munkálkodása zömmel mégis inkább a második világháború utáni időbe esik. Főiskolai tankönyv s egyszersmind tudományos kézikönyv a zűrjén nyelv történeti hangtanát tárgyaló HcTopH^ecKan rpaMMaTHKa KOMM HSbiKa (1957) c. műve. 1964-ben jelent meg Litkin hangtörténeti kutatásainak legkiemelkedőbb alkotása, HcTopMMecKHÍi B0KajiH3M nepMCKHX H3biK0B c. monográfiája. A munka — mely Litkin korábbi dialektológiai és hangtörténeti kutatásaira épül — elsősorban az első szótag vokalizmusáról szól, de röviden kitér a nem-első szótagi magánhangzók történetére is. Vizsgálódásaiban mindvégig tekintettel van a finnugor előzményekre. Szilárd, megbízható eredményei az összehasonlító finnugor hangtörténet legjobb alkotásai közé emelik Litkinnek ezt a könyvét. Több tanulmányában foglalkozott a nem-első szótagi magánhangzók történetével és a permi hangsúlyviszonyokkal. Litkin kezdeményezése volt a szovjet és magyar finnugristak közös vállalkozásaként megjelent három kötetes OCHOBH <J)HHHO-yropCKoro H3biK03HaHHH c. kézikönyv (1974 — 1976). Ebben Litkin írta — egvebek közt — a finnugor hangtörténetről szóló részt (108-213. 1.). Litkin nyelvtudományi munkásságának nagyon fontos területe volt a permi nyelvek szókincsének történeti-etimológiai kutatása is. Számos cikkben vizsgálja a zűrjén nyelv jövevényszó-rétegeit (iráni, vepsze, orosz). Etimológiai kutatásainak csúcsa tanítványával, a fiatalon elhunyt Je. Sz. Guljájevvel együtt készített zűrjén etimológiai szótára: KpaTKHH STHMOJiorimecKHH CJIOBapb KOMM H3bIKa (1970). V. I. Litkin élete folyamán számos főiskolán és egyetemen oktatott, erre életútja ismertetésével kapcsolatban röviden utaltunk már. Tevékenyen részt vett az új tudósnemzedék kiképzésében is. Mint aspiránsvezető több mint harminc aspiránst indított el a finnugor nyelvtudományi pályán. A mai zűrjén nyelvészek közvetve vagy közvetlenül szinte valamennyien tanáruknak és mesterüknek vallják őt. De tanítványai vannak mindenütt, ahol a Szovjetunióban finnugor nyelvészet folyik: Tallinnban, Tartuban, Szaranszkban, Jcskar-Olában, Izsevszkben . . . V. I. Litkin nemcsak mint tudós vett részt a komi-zürjén irodalmi nyelv megteremtésében, hanem mint költő is hozzájárult anyanyelve művészi műveléséhez. A rendelkezésünkre álló szűk keret nem teszi lehetővé, hogy