Nyelvtudományi Közlemények 84. kötet (1982)
Tanulmányok - Tambovcev, Ju. A.–Verner, G. K.: A jugi nyelv mássalhangzóinak kapcsolódási lehetőségei hangstatisztikai adatok alapján [cirill] 398
... A jugi nyelv mássalhangzóinak kapcsolódási lehetőségei hangstatisztikai adatok alapján1 Ismeretes, hogy egy nyelvben a mássalhangzók kapcsolódási lehetőségeit mindenek előtt az illető nyelvben megfigyelhető asszimilációs és disszimilációs folyamatok, valamint a szókezdet és szóvég törvényszerűségei határozzák meg. A jugi nyelv sem képez kivételt e tekintetben. Megállapították, hogy ebben a nyelvben a mássalhangzók kapcsolódási lehetőségei a szókezdet és szóvég bizonyos törvényszerűségeitől (a jugi nem tűri a mássalhangzó-torlódást a szavak és szótagok elején és végén; egyes hangok disztribúciója: az M, H, H1, H, p, m, n csak szóvégen,2 a 6, (fi, d, dl , H l csak szókezdeten állhat), valamint asszimilációs és disszimilációs jelenségektől függnek (1. BepHep 1966). A hangstatisztikai analízis lehetővé tette a fenti információ pontosítását és a különböző jugi mássalhangzó-kapcsolatok gyakoriságának megállapítását. Jugi szövegekből a vizsgálat céljára 26 998 magán-, illetve mássalhangzókapcsolatot választottunk ki. A szövegeket a Novoszibirszki Állami Egyetem Számítóközpontjában dolgoztuk fel. A kapott adatokat analizálva, mindenek előtt az a tény feltűnő, hogy a jugi nyelvben szinte egyáltalán nem fordulnak elő mássalhangzó-kapcsolatok a szavak (szóalakok) elején és végén. Az olyan ritka kivételek, mint nm, z6, Km, mx, TŰK stb., amelyek szabályosan csak szókezdeten fordulnak elő, az igék személyragozott alakjainál figyelhetők meg, a megfelelő személyes prefixum vokális elemének teljes redukciója esetén: daeaífioym 'rnny ero', de mKyea0oym '>KÄy Teöfl', daöu :pnan 'oHa TammiasTo', de epu :pnan 'TH TammiSTo', aőu :pna.H ü 'OH TainHJiaTo', damypadax 'oHa ynana', de Kmypadax 'TI>I ynan'. A szavak (szóalakok) végén a két mássalhangzóból álló csoportok egyik tagja mindig szonáns: xaoŐAinH 'MM 3aHeceM STO (BO BHyTpb)', Kyzaíjdoxn 'BLI jieTHTe', ddKij 'niyxapH', eüd'sm 'poiiTe (3eMJiio)!', XSKCÁ 'rpaA', yzp 'öyjibOH', 0y :m@(mc 'ÖecxBOCTbiH' stb. Minden ilyen esetben a mássalhangzó közötti vagy a szóvégi magánhangzó redukciója következett be (vö. (py :m(paHCbi 'SecxBocTbifl'). Mint említettük, a mássalhangzó-párok jellegét a működő asszimilációs és disszimilációs folyamatok határozzák meg. A jugi nyelvben néhány disszimilációs jelenségen kívül az asszimiláció következő formái fogyelhetők meg: a) a zöngés 6,d,dl zöngétlenülése zöngétlen mássalhangzók előtt: dmannuA < daw6(ßbiÄ 'npHKpy^HBaio STO' (VÖ. dmoöurKpUA 'npHKpyTHJi STO'), 1 Jelen cikk korábbi, a jugi nyelv hangstatisztikájával foglalkozó munkáink folytatása (L. BepHep—Taiw6oBU,eB 1979). — A szerző. Az újabb szovjet szakirodalom jugi (jogán) nyelven a ket nyelv symi nyelvjárását érti, illetve a ketet és a jog9n-t két közeli rokon nyelvnek és népnek fogja föl. KeTCKHÍí cöopHHK. JlHHrBHCTHKa. MocKBa 1968. 5. 1. — A szerk. 2 Itt nem vettünk figyelembe olyan egyedi eseteket, mint : MŰM 'rpy#b', nen 'XJie 6'
