Nyelvtudományi Közlemények 84. kötet (1982)
Tanulmányok - McRobbie-Utasi Zita: Robert M. Vago: The Sound Pattern of Hungarian 283
286 SZEMLE - ISMERTETÉSEK Az ^grnes-félók illeszkedési sajátosságai tehát a One Feature Hypothesis alapján formalizálható magánhangzó-harmónia szabály (6) szerint értelmezhetők: (6) V -*[ctback]/ V a back — a back .+ D A szabály [+D] ága fakultatív jellegű. Ez a tény a kivételek univerzális elméletében prediktív: a releváns esetek mindegyikére jellemző. A „doublet" morfémák ilyen megközelítése érdekes és valószerű. Azt bizonyítja, hogy az irreguláris esetek elismerése és azoknak a szabályok rendszerébe való mind elméleti mind pedig formai szempontból való meggyőző beleillesztóse nem feltétlenül csökkenti a szabályok általános érvényességét, s emellett helyesen mutat rá a kivételek valódi természetére. 3. A SPH további három fejezete tanulságos és értékes anyagot szolgáltat a magyar fonológusok számára. A szerző által feltételezett szabályok, azok egymáshoz való kapcsolata, rendszere, valamint az absztrakt /w/ létjogosultsága valószínűleg még sokáig fontos viták tárgya lesz. Ebben az ismertetésben e három fejezetben található elemzéseknek csak néhány részletére hívjuk fel a figyelmet. 3.1. A második fejezet a mássalhangzók rendszerét és a természetes asszimilációs szabályokat dolgozza fel, nagyobbrészt újszerűen és meggyőzően. Sajnálatos szerkesztési következetlenségnek bizonyul azonban, s a fejezet áttekinthetőségét zavarja a szerzőnek az az eljárása, hogy kötelezőnek feltüntetett szabályokat (számszerint hetet) a fejezet végén fakultatív érvényűnek nyilvánít. így például két szabály, az Affricate -f- Fricative Affrication ós a Strident Consonant Assimilation szabályok nem kötelezősége az amúgy is kétséges (bohó: ts+sa: g) derivációjávai (39) nem hitelesíti e szabályok bizonyító erejét a külsőleges (extrinsic) sorrend igazolására.3 3.2. A harmadik fejezet az igeragozás, a negyedik pedig a névszóragozás során jelentkező korántsem egyszerű fonológiai jelenségek elemzésével foglalkozik. Az elemzések során kulcsfontosságú helyet foglal el az absztrakt fwj fonéma meglétének a kérdése. Vago meggyőződéssel állítja, hogy mind az igei, mind pedig a névszói tövek osztályozásánál elkerülhetetlen az absztrakt jw/ meglétével számolni. így az igéknél a hét Ző-típusú tő alapalaki formája /löw/stb. A névszóknál négy különböző tőcsoport tartozik az absztrakt /w/-t tartalmazó névszói tövek közé: (a) Lengthening w-stems (ló-félék), (b) Raising testeras (hó-félék), (c) Syllabifying w?-stems (falu-félék), (d) Deleting w-stems (borjú-félék). 3.2.1. Nem célunk, hogy az absztrakt /w/ létjogosultságának kérdését ehelyt részletezzük. Szükségesnek tartjuk azonban megjegyezni, hogy azok az igei és névszói tövek, amelyekben az absztrakt /w/ meglétét feltételezi a szerző, számszerűleg nagyon gyérek. Ez a tény a szid, híd, c^Z-fóle csoport absztrakt magánhangzói létjogosultságának a problémájára emlékeztet. E kvantitatív körülmény mérvadó szerepe azonban jelentősen csökkenhet, ha néhány formáns sajátosságai is az absztrakt /w/ meglétével magyarázhatók. Ilyen bizonyítékkal próbálkozik a szerző (többek között) a -val/-vel, -vá/-vé formánsoknak a -van/-ven, -va/-ve és a -ván/-vén formánsoktól való elkülönítésével. Az a tény, hogy ez utóbbiak nem vesznek részt a -valj-vel, -váj-vé végződésekre jellemző asszimilációs szabá-8 Vago szerint a természetesebb (feeding) sorrend helytelen szóalakot derivál: *[boho: ëea: g], míg a kevésbé természetes (counter-feeding) sorrend a helyes szóalakot generálja: [bohó: csa: g]. Mint ahogy ő is megjegyzi (44), e fakultatív szabályok megvalósulása nagymértékben függ a beszédtempótól. Gyors beszédben azonban a természetesebb (SCA A-f F—AFF) sorrend által generált alakok éppúgy megfigyelhetők, mint a kizárólagosan korrektnek minősített [bohó: ôëa: g], mely szóalak az extrinsic (A-j-F—AFF SCA) sorrend megvalósulása folyamán jön létre. 4 JENSEN, J. (1972): Hungárián phonology and constraints on phonology and constraints on phonological theory. Doktori értekezés. McGül University; ESZTEBGAH, M. (1971): A generative phonology of nouns and vowel harmony in Hungárián. Doktori értekezés. University of California; RICE, L. (1970): Hungárián morphological irregularities. Slavica Publishers. Cambridge, Mass.