Nyelvtudományi Közlemények 84. kötet (1982)

Tanulmányok - Rédei Károly: Róna-Tas András: A nyelvrokonság 279

282 SZEMLE - ISMERTETÉSEK Munkácsi e területnek csak a vogulok lakta részéről — amely talán egy nyolcadatizede lehet az egésznek —, 585 víz-, hegy- és település nevét jegyezte föl — nagyrészt etimológiával, orosz, helyenként osztják, zűrjén, szamojéd elnevezéssel együtt (VNGy. IV, 429—440). így érthető, ha a települések közül a szerző csak a nem részletes térképen is előforduló elnevezéseket, városneveket, nagyobb hegyrészletek, a nagyobb — hajózható — folyók és tavak nevét jegyezte ki és magyarázta, nem terjeszkedett ki a néhány jurtányi falukra. Bevezetésében és a szócikkekben gyakran megjegyzi, hogy egyes rövid víznevek gyakran két-három nyelvből is magyarázhatók, így tehát bizonytalan eredetűek. Előfordul az is, hogy a név utótagja finnugor vagy török eredetű 'víz, folyó' jelentésű szó, de az előtag nem világos. Több orosz névben rámutat, hogy fordítások valamely bennszülött nyelvből, mint a Bélája folyónév (vö. baskír Agijdél 'fehér folyó') Berjozovo városnév (vö. osztják Sumyt-voë, vogul Xálj-us 'nyírfa-város'). Baskíria tényleg számbajöhet, mint a magyar vándorlás egyik állomása, sőt esetleg mint az uráli őshazához tartozó terület, itt a szerző többször utal esetleges magyar eredetre, mint az Ar, Biszerty, Visera folyónevekben, a magyar ár szóra és víz-ár, víz-ér összetételre. Azt persze nehéz volna megmondani, vajon i. e. az első évezredben az előmagyarban valóban a maihoz hasonló módon ejtették-e e szavakat, ós vajon a magyar ár szónak volt-e 'ér, patak' jelentése. A magyar hidronimikában nemigen fordul elő. Néhol kissé nagyvonalúan származtat hangtani szempontból. A Bunar hegynév nar utótagját én nem merném a vogul (É) nőr 'Ural, hegy* szóval azonosítani, amely egyébként is csak az északi vogulban él, a délnyugati nyelvjárásokban küw ~ käw 'kő' az Ural neve. Ebből vagy más nyelv 'kő' jelentésű nevéből való fordítás az Ural régebbi orosz Kameny neve a Jugorszkije Qori mellett. A Viszim nevű folyók nevét (vogulul Wissum) sem merném a vogul wié 'kicsi' szóból vagy a wëéirj 'szép' tövéből és a vogul Wissum, Lussum, Tompusum folyónevekből kikövetkeztetett -sum 'folyó' vagy 'víz' jelentésű szóból származtatni íaz említett folyók neve MuNKÁcsmál: Visém, Lüsm ~ Losm, Támp-üser]-ja, az utolsó 'szarvasorr-várfolyó'fordítással). A'folyó' jelentésű vogul sum kikövetkeztetése merész. Nem tartom viszont merésznek, sőt nagyon ügyes magyarázatnak, hogy a Kolva folyó nevét egy — az őspermiben talán még meglevő — finnugor eredetű *kol 'hal' szóból származtatja (a permi nyelvekből tudvalevőleg hiányzik ez a szó, vö. z. öeri, vtj. coriy). Az Ural hegység nevéről elég bőven ír (a folyót csak Katalin cárnő neveztette el Uralnak 1775-ben az addigi Jajik helyett). De a hegység neve is kései, csak egy évszázaddal Jermák hadjárata után bukkan fel a 17. sz. utolsó harmadában. Az Ural vogul származtatását azért nem tartja a szerző valószínűnek, mert az északi vogulok nör-nak, az osztjákok kew-nek, a zűrjének iz-nek, az egyik régebbi elnevezés szerint az oroszok is Kameny néven nevezték. Ez utóbbi orosz név fordítás valamelyik finnugor nyelvből. Matvejev szerint az Ural hegy és az Arai tó neve esetleg összefügg. Déli (török) eredetűnek tartja az Ural nevet, de közelebbi elfogadható magyarázatot nem ismer. A terület egyetlen /-hangot tartalmazó folyó ós városnevét (Ufa) iráninak magyarázza, hiszen az ott lakó baskírok Kara-izel-nek. (fekete folyó) nevezik. Talán a szkíták-szarmaták nevezték el, akiknek nyelvében volt egy ap 'víz' jelentésű szó (vö. tádzsik ob, oszét af ~ of) és így az Ufa és az Ob neve egyaránt valamilyen iráni nyelv 'víz' jelentésű szavából származna. Etimológiai szempontból kb. 200 a török (baskír, tatár), 150 az uráli (zürjén-permják, vogul, osztják, nyenyec-szamojéd, finnugor vagy permi alapnyelvi), 100 körül jár az orosz, 20—25 körül az egyéb (iráni) és ennél valamivel több a teljesen ismeretlen eredetű. Az obi-ugor nyelvek közül jelentéktelen az osztják eredetű nevek aránya, hiszen a terület keleti határa az Ob, az osztjákok nagy többsége pedig az Obtól keletre lakik. Ha Munkácsi, Kannisto, Pápay, Steinitz stb. közléseit, egyes feldolgozásokat (pl. R. BBACHWITZ-RADOMSKI) ismert volna, bizonyára bővült volna anyaga, biztosabban eligazodott volna az ugor etimológiákban. Örülhet azonban minden urálista ós névtan-kutató, hogy végre egy szakértő, a helyszínen alapos ismeretekeklel rendelkező szovjet tudós az eddigi orosz nyelvű anyagot felhasználó etimológiai helynévszótárt tett közzé — ha a nagyközönségnek szánta is. Ennek megvan az az előnye, hogy kolofonon (nálunk miért szoktak le róla?) olvasható példányszám: 15 000, nem pedig az obi-ugor kiadványokra jellemző néhány száz. így remélhető, hogy egy tucatnyi jut majd hazai szakembereinknek és könyvtárainknak is (ára 55 kopek). Kár, hogy még csak egy tájékoztató kis térképmelléklet sincs a könyvhöz. A kötött könyvecske tetszetős kiállítású, olvasmányos, további munkásságunkban még sokszor fogjuk fellapozni. KÁLMÁN BÉLA