Nyelvtudományi Közlemények 84. kötet (1982)
Tanulmányok - Csúcs Sándor: A magyar szókészlet finnugor elemeinek statisztikája [A Statistics of the Finno-Ugric Elements of the Hungarian Wordstock] 258
A FINNUGOR ELEMEK STATISZTIKÁJA 259 összeállítója is követ el hibákat és ha az olvasó ellenőrző számításai nem mindig esnek egybe a cikkben közöltekkel. 1. Az MSzFE három kötetében 694 szócikk van, tehát nyelvünkben ennyi uráli, finnugor, illetve ugor eredetű tőszó található. Ez a szám természetesen magába foglalja a bizonytalan és vitatott eredetű szavakat is. Bár pontos adatok egyelőre nem állnak rendelkezésünkre, úgy tűnik, hogy a többi finnugor nyelv ősi szókészlete is hasonló nagyságrendű. Azt is tudjuk, hogy a végső elemzésben finnugor (uráli, ugor) eredetű szavak száma a képzések és összetételek jóvoltából szótári szókészletünkben sokkal nagyobb, mint a fenti szám és hogy az ilyen szavak használati aránya még ennél is nagyobb. Feltétlenül szükséges és időszerű lenne már ezekről modern statisztikák készítése az MSzFE, a TESz. és a készülő gyakorisági szótár alapján. A címszavak kezdőbetűi szerinti statisztika a következő képet mutatja: a, á 41 n 14 b 11 ny 27 cs 28 o, ó 15 d 6 ö, ő 14 e, é 42 r 21 f 74 s 20 gy 5 sz 47 h 79 t 41 i, í 23 u, ú 7 i 8 ü, ű 5 k 49 V 33 l 33 z 4 fy 1 zs 1 m 45 Mint látható, nyelvünkben nincsenek c, g, p, ty kezdetű, finnugor eredetű szavak. Ennek hangtörténeti okai vannak, amelyekre most nem ^érhetek ki. 2. A címszavak döntő többsége köznyelvi szó (618 címszó, 89%), kisebb része népnyelvi, nyelvjárási (63 címszó, 9,1%), elenyésző része pedig kihalt, csak a régiségben előforduló szó (13 címszó, 1,9%). Ez utóbbi szám azt mutatja, hogy a magyar írásbeliség évszázadai alatt finnugor eredetű tőszavainknak csak meglepően kis hányada veszett ki nyelvünkből. Bár itt a véletlen szerepét is figyelembe kell venni. Hiszen legtöbbször a véletlenen múlt, hogy egyikmásik szavunkat leírták-e a régebbi korokban. Így az is lehetséges, hogy egyegy finnugor eredetű szó kiveszett nyelvünkből, anélkül, hogy egyszer is leírták volna. Itt jegyzem még meg, hogy a szótárban népnyelviként megjelölt szavak közt több olyan is van, amely széles körű elterjedtsége miatt szinte már köznyelvinek tekinthető, pl. csobolyó, csuhé, fan, hagymáz, iafia, ipa, napa, tér J fér', zaj 'jégzajlás' stb. Ez még inkább alátámasztja azt a megállapítást, hogy finnugor eredetű szavaink legnagyobb része élő, a mai magyar köznyelvben használt szó. Talán említésre méltó, hogy a népnyelvi szavak aránya a cs kezdetűek között a legnagyobb (28-ból 11), kérdés, hogy ez csak véletlen jelenség vagy valamilyen tendenciát takar. 17*
