Nyelvtudományi Közlemények 84. kötet (1982)

Tanulmányok - Csúcs Sándor: A magyar szókészlet finnugor elemeinek statisztikája [A Statistics of the Finno-Ugric Elements of the Hungarian Wordstock] 258

A magyar szókészlet finnugor elemeinek statisztikája 0. Az alábbi adatokat azzal a céllal közlöm, hogy a statisztika tükrében mérhessük fel a finnugor etimológiai kutatások helyzetét és fejlődését a hetvenes évek közepéig. Ekkor zárták le a szerzők (pontosan 1975. november 30-án) A magyar szókészlet finnugor elemei című etimológiai szótár harmadik kötetének kéziratát (I—III. Főszerkesztő: LAKÓ GYÖRGY, szerkesztő: RÉDEI KÁROLY és K. SAL ÉVA, munkatársak: ERDÉLYI ISTVÁN, FABRICTUS-KOVÁOS FERENC, GULYA JÁNOS, K. SAL ÉVA, VÉRTES EDIT. Akadémiai Kiadó, Budapest 1967, 1971, 1978. 727 1.). Az első kötet megjelenésekor már készítettem hasonló statisztikát (NyK 70:392—396) és úgy vélem, hogy a teljes mű birtokában mindenképpen érdemes kiegészíteni az akkor közölt adatokat. A most közlésre kerülő statisztika készítésében segítségemre voltak az ELTE finnugor szakos hallgatói: BERNÁTH ÉVA, KLÍMA LÁSZLÓ, MAROSÁN LAJOS, NAGY JÓZSEF, ROMETSCH HAIK és VARGA JUDIT, ők végezték az anyaggyűjtést és részben az adatok összesítését, rám hárult munkájuk teljes ellenőrzése, a táblázatok összeállítása és a szöveges részek megírása. Ezúton köszönöm meg a felsorolt hallgatók lelkiismeretes munkáját. Itt említem még meg, hogy JANURIK TAMÁS már korábban elkészítette az MSzFE (akkor részben még kéziratos) anyaga alapján az uráli, finnugor és az ugor alapnyelv hangstatisztikáját (NéprNytud. 15—16:57 — 76). Bár a megjelent mű alapján készített hangstatisztika bizonyára némileg eltért volna Janurikétól (ő 691 szócikk alapján végezte számításait, a megjelent műben viszont 694 szócikk van), mégsem tartottam szükségesnek ennek elkészítését, főleg azért nem, mert a remélhetőleg hamarosan megjelenő Uralisches Etymologisches Wörterbuch alapján teljesebb képet kaphatunk majd az alapnyelv hangállományáról. Az alább következő táblázatok értékeléséhez — mintegy használati utasításként — a következőket ajánlom az olvasó figyelmébe: A nyelvészetben a statisztikát sem túlbecsülni, sem lebecsülni nem lenne helyes. Az itt közölt számadatok nem hasonlíthatók fizikai vagy kémiai mérések eredményeihez, mert elsősorban a szótár szerzőinek véleményét tükrözik. Ezenkívül egy-egy új rokon nyelvi adat előkerülése módosíthatja az etimológia korát, minősítését stb. Az említett bizonytalansági tényezők figyelembevételével azonban mégis hasznos és tendenciájukat tekintve objektív információkat kaphatunk a finnugor eredetű szavak szerepéről nyelvünkben, a finnugor nyelvek rokonsági viszonyairól, az alapnyelvről stb. Az ilyen és hasonló statisztikák készítése tehát mindenképpen helyes és szükséges, még akkor is, ha az ,,errare humánum est" jegyében eleve feltételezzük, hogy a statisztika