Nyelvtudományi Közlemények 84. kötet (1982)

Tanulmányok - Rédei Károly: Szófejtések [Etymologien] 221

226 BËDEI KÁROLY Mädchen)' szó is. A 'Schulterblatt, Schulter, Achsel, Genick' (zürj., cser., mord.) és a 'Schwanz, Schweif; Zopf, Haarflechte' (mord.) jelentések viszonyához vö. cser. KH pac, U poc 'Schwanz, Schweif ~ 'Hinterteil' ~ zürj. bei 'Schwanz' ~ osztj. (KT 751) V Vj. poc 'Ferse (V)' ~ 'Nacken' (Vj.) ~ Trj. pöc 'Rücken, Rückenseite' ~ DN päerjat 'Hinterkopf, Genick' (vö. TOIVONEN: FUF 19: 110, 133; UOTILA, SyrjChr. 66; ESzK); m. tarkó 'Genick, Nacken, Hinterkopf' ^^ finn (LÖNNR.) turja 'bakdelen av nacken; Hinterteil des Nakkens' ~ észt tun (Gen. turja) 'Nacken' ~ 'Schöpf od. überhaupt Haare am Hinterkopf' ~ (Eesti-vene sonaraamat 1955) '3ameeK, 3anjieMbe, 3arop6oK, BepxHflfl ^acTb cnHHbi' (1. MSzFgrE tarja alatt); osztj. (KT 225) womds: DT won w. 'Schulter' ~ Wj. wamds 'Widerrist (V)' ~ 'Kruppe (V)' ~ 'Hinterteil des Rumpfes; Becken und Ende der Wirbelsäule zusammen nebst dem Fleisch, der Hintere (Vj.)' ~ Trj. wàmds 'Hüfte, unteres Ende des Rückens ringsum, Lenden (mit Fleisch und Knochen) (Trj.)'. A testrésznevek jelentésmegfeleléseiben mutatkozó tarkaság nem ritka jelenség. Mint az idézett párhuzamok mutatják, némelykor ugyanannak a szónak egy nyelven belül is többféle jelentése lehet. ,,A többé-kevésbé hasonló alakú, ill. olyan testrészeknek, amelyek valamely alaki jellemzőjüknél fogva egymás emlékképét felidézhetik, sokszor ugyanazon nyelvben is azonos nevük lehet." ,,. . . ugyanaz a szó — legalább is nyelvjárásonként — jelentheti ugyanazon testrész egyik vagy másik részét (is), ill. a vele érintkező testrészt" (LAKÓ: NyK 52: 243; uo. bőséges jelentéstani párhuzam). A mondottak alapján a zürj. puli, cser. pulês, mord. pulo, pulakë FP kori jelentéskörét a következőképpen határozhatjuk meg: 'valamely hátsó testrész (hát, váll, tarkó, far, farok); irgendein hinterer Körperteil (Rücken, Schulter, Genick, Hinterteil, Schwanz)'. A feltehető FP alapalak *pola lehetett. A mord, pulo, pula szót korábban a finn pola 'Kloben; (SKES) kalanpyydys, puikkari; Fischgerät, -zeug, Netzholz, Netzrolle (mit Handgriff)' szóval egyeztették (PAASONEN, MordChr. 116; SKES). Nem fogadható el, mivel a mordvin szó eredeti testrész jelentése nem illik a finn pola 'Kloben usw.' jelentéséhez. 210. Mordvin E M sasto-, E caëto- 'sich bewegen' 1. Az itt következő szavak etimológiailag összetartoznak egymással: v o g. (WV 171) TJ ëoë-, AK ëoë-, P ëuë-, Szo. sus- 'waten' | osztj. (KT 962) Trj. soc-, DN eue-, O sos- 'schreiten, zu Fuß gehen (Trj. DN), gehen (DN), schreiten, umherschreiten (0)' | mord. (Beitr. 129) E M sasto-, E caëto'sich bewegen (E M); schieben zuschieben (E)' || szam. s z e 1 k. (CASTR.LEHT.: MSFOu. 122: 102) Ke. eaaea-, N caadëa-, Csl. taaca-, FO taada- 'fahren, gehen'. Az etimológiai családra vonatkozó fontosabb irodalom: SETÄLÄ: FUFA 12: 66, JSFOu. 30/5: 65; Beitr. 123, 130; FUCHS: FUF 16: 85; TOIVONEN: FUF 19: 90; FUV; STEINITZ, DEWO 241; COLLINDER, CompGr. 53. - Az osztj. Trj. szókezdő s- a szóközépi -c- disszimiláló hatására korábbi £-bőí keletkezhetett. A rekonstruálható uráli alapalak *caÓ3- lehetett. A fenti etimológiával véleményem szerint összefüggenek még a következő — a szakirodalomban eddig különválasztott — szavak: mord. (Beitr. 129) E ëanëne, M ëanck: ë. ardo- 'galoppieren; in vollem Galopp fahren', M ëanza 'langer Schritt, Sprung' || s z a m. j u r. (LEHT. 465) T tanetä- 'traben