Nyelvtudományi Közlemények 84. kötet (1982)

Tanulmányok - Rédei Károly: Szófejtések [Etymologien] 221

SZOFEJTËSEK 225 semmiképpen sem tartozhat a cseremisz nyelv ősi szókincsébe. A cser. Ny. ä ~ K a magánhangzó-megfelelés a tisztán cseremisz kori szókincsre korlátozódik, régibb rétegbe tartozó szavak nincsenek közöttük (vö. E. ITKONEN: FUF 31: 206). 2. Én a votják és a cseremisz szó összefüggését másképpen látom. A votj. toles 'csikó; Füllen' kétségtelenül a tol 'tél; Winter' származéka. Az -s denom. névszóképző. A cser. talyûôd, talydôe 'Füllen' ősvotják jövevényszó. A votj. tol (~ zürj. tel) 'Winter' szóban őspermi *o « FU *ä) tehető fel. A cseremisz szó az ősvotjákban végbement *ö > o változás előtt került a cseremiszbe, s így benne ősvotj. *ô -*• őscser. *ä (> Ny. ä ~ K a) hanghelyettesítés történhetett. Az őscseremiszben volt labiális *ü és *ö (1. E. ITKONEN: FUF 31: 259), de ezek az őspermi—ősvotj. *ó hangnál zártabb magánhangzók voltak. Ezért a cseremiszek az ősvotj. labiális nyílt *d hangot az illabiális nyílt *ä-vel helyettesítették. BERECZKI (NyK 79: 60) a cser. ä ~ a hangviszonyt tartalmazó szavakban őscser. *a-t tesz fel, mely a keleti nyelvjárásokban megmaradt, a nyugatiakban ellenben viszonylag későn *a >* ä hangváltozás történt. Persze fonetikailag ősvotj. *ô > őscser. *a (> Ny. ä ~ K a) hanghelyettesítés is elképzelhető, hiszen ha nem volt *ä, akkor az *a volt a votj. *ô hanghoz legközelebb álló nyílt magánhangzó a cseremiszben. Ami az egyeztetés alaktani oldalát illeti, tulajdonképpen hibrid jövevényszóval van dolgunk. A votj. toles, amelynek -s eleme denom. melléknévképző, egy korábbi Holes val (< ősvotj. Hôles val) 'téli ló (azaz ló/csikó az első tél után)' jelző szerkezetből vonódhatott el. A votj. -s melléknévképzőre vonatkozóan 1. A. KÖVESI, PermiKépz. 302. A cseremiszek a votj. Holes val szerkezetet a saját nyelvi Halyüod imnijHalydôe imne szerkezettel helyettesítették (imni, imne 'ló; Pferd'). Vö. U talydôe imne 'Fohlen' (WICHMANN: MSFOu. 59: 163). A cser. -yüod, -ydbe stb. melléknóvképző (1. BEKÉ, CserNyt. 129), amellyel a votj. toles val ősvotj. -s melléknévkópzőjét helyettesítették. A cser. KH talyûôd, B talydôe 'Füllen, Fohlen' ugyancsak elvonás a korábbi talyûôd imni stb. jelzős szerkezetből. 209. Mordvin pulo 'Schwanz, Schweif' 1. A következő szavak etimológiáikig összetartoznak egymással: zürj. (WIED.) puli: p.-pom 'Schulterblatt, Achsel, Genick' (pom 'Ende, Anfang, Spitze'), (SzrSzlK) AV FV puli, Vm. puli-li, FV puli-pom 'jionaTKa (cnHHHaa)' (li 'Knochen') | c s e r. (WICHM.: FUF 16: 203) KH puM, J pulüM, U puM, puU, B puU 'Schulter (KH), Achselgelenk (J U B)' | m o r d. (ERS) E pulaH '3aTbiJiOK' (WICHMANN: FUF 16: 203 z., es.; E. ITKONEN: FUF 31: 165, 268; BERECZKI: NyK 65: 176 md.; LYTKIN, VokPerm. 217 z., es.; ESzK). — A zürj. puli, puli alakban az i, i megmaradása szabálytalan, talán a li 'Knochen' szó hatásával függ össze. A zürj. (WUo.) S V pel'-pom, S V P pel'-pon 'Schulter, Achsel' népetimológiás alakulat a zürj. pel''Ohv' szó hatására (LYTKIN: i. h.; ESzK). Eszerint a, pel'-pom összetételt 'Ende der Ohren' jelentésűnek értelmezték. A cser. -ë, -ki, mord. -M denom. névszókópzők. 2. Véleményem szerint a fenti etimológiai családhoz vonható a mord. (PAAS.) ïïpulo, Mpula 'Schwanz, Schweif; Schaft, Stiel; Haarflechte, Zopf (der 15