Nyelvtudományi Közlemények 84. kötet (1982)
Tanulmányok - Szende Tamás: Többértelműség és célzás [On Semantic Polyvalence, Ambiguity, and Hinting] 203
210 SZENDE TAMÁS az XÍ3 tényállás kizárt, ami az e{ = U e^; ei\ szerinti helyzetet jelenti (ahol k = 2), e^ és e{2 alternatívájának eldöntése azonban csak egy további pragmatikai operátor (kj) belépése nyomán lehetséges, például egy megelőző eseményre történő utalás révén, amelynek egyik lehetséges alakja a Bili az imént volt nálam, esemény közlése. Ez utóbbi eredményeként a hallgató az egy elemű halmazt kifejező összefüggéshez jut. (2) ei nyelvi kifejezésnek a többértelműség aktuális kommunikatív jellemzője. Ugyanaz a nyelvi esemény «s^ben minősülhet egyértelműnek, míg s2 -ben többértelműnek. Itt sx és s2 abban különbözik, hogy aktuális w és t paramétereik eltérnek: míg sr ben w1 és tx paraméterekkel rendelkezik, addig s2 -ben í-nek mindenképpen, és esetleg w-nek más értéket kell felvennie. így A szemüveges férfi volt a tettes, nyelvi esemény aktualizációja ^-ben többértelmű, ha valamilyen (kz ) pragmatikai operátor, például paralingvisztikai eszköz, nem azonosítja a mondat alanyát. Ezzel szemben a példamondat s2 -ben egyértelmű, ha csupán olyan tényállásra vonatkozhat, amelyben az utalás tárgya csak egyetlen szemüveges lehet, továbbá csak egyetlen bűntettről lehet szó. Ha többértelmű, akkor ez azt jelenti, hogy a tényállás terjedelme itt szélesebb, mint a másikban. (3) A többértelműség a közlési folyamat valamelyik adott szakaszának tényezője, más szóval nem föltétlenül állandó tényezője. A közlési folyamatban előrehaladva egy nyelvi esemény megváltoztathatja egy- vagy többértelműségét, ha az utalt tényállás vagy annak szemlélete megváltozik. (Ugyanazon a közlésfolyamaton belül a példamondat s2 -ben fennálló egyértelműségét megváltoztatja, ha kiderül, hogy egy további szereplő, mondjuk, kontaktlencsét visel.) (4) Valamely nyelvi esemény recepciója «j-ben a résztvevők számára eltérhet. A közlő szerint lehet e^ egyértelmű, a hallgató vagy a hallgatók egyike számára ugyanaz lehet többértelmű. (Ez történik akkor, ha a példamondat esetében a hallgató nemcsak egyetlen tettest vél észlelni, a közlő azonban igen. A közlemény a közlőnek is lehet többértelmű, mégpedig akkor, ha kifejezésének tárgya, a tényállás akaratlanul is bizonytalan számára. Az a perlokúciós közlési aktus, amelyben egy nyelvi esemény a közlő számára szándékoltan többértelmű, a célzás. (5) A többértelműségnek nincsenek grammatikai jegyei, még akkor sem, ha a nyelvi esemény grammatikai szerkezete önmagában többértékű (vö. Az oroszlán simogatása veszélyes.). Akár hiányos mondatok és olyan szerkezetek is, amelyekben nem pontos tárgy meg jelölések fordulnak elő, lehetnek egyértelműek, ha — megfelelő pragmatikai operátorok alkalmazásával — a kommunikáló felek számára a tényállás maradéktalanul azonos (a példában 1. a (2) pont alatti interpretációt). 3. A többértelműség változatai A többértelműség eseteinek rendszerezésében a formai tipológia kézenfekvően megoldható (vö. LEONTTEVA 1980): explicit típusok azok, amelyek
