Nyelvtudományi Közlemények 84. kötet (1982)
Tanulmányok - Szende Tamás: Többértelműség és célzás [On Semantic Polyvalence, Ambiguity, and Hinting] 203
Többértelműség és célzás A többértelműségnek mint kommunikációs zavarnak a tárgyalása szükségképpen azzal a kérdéssel indul, hogy vannak-e a nyelvrendszernek, pontosabban a jelentéstani viszonyoknak, illetőleg a szintaktikai szerkezeteknek olyan sajátosságai, amelyek — legalábbis bizonyos tényállásokkal kapcsolatban — elkerülhetetlenné teszik többértelműség létrejöttét. Azt hiszem, különös jelentősége van annak, hogy a szóba jöhető problematikus jelenségeket a kommunikációs folyamat, a nyelvhasználat és a grammatika szabályait együttesen véve figyelembe foglalkozzunk a kérdéssel. Az összegző áttekintésben az alábbi kifejezéseket használom terminus értékekben: (1) , tobbortékuség > bizonyos nyelvi szerkezeteknek az a jellemzője, hogy egy pragmatikai operátor (jele: k) alkalmazása nélkül, önmagukban nem fordulhatnak elő egy és csakis egy tényállást (jele: x) tartalmazó nyelvi eseményben (jele: e), illetőleg közlési helyzetben (jele: s); például Az oroszlán simogatása veszélyes, mondatnak két grammatikai interpretációja lehetséges: (a) a genitivus subiectivus szerinti és (b) a genitivus obiectivus szerinti (vö. SZABOLCSI 1980, 69) ; (2) ^tobbortelmûsog' bizonyos nyelvi eseményeknek az a jellemzője, hogy azok utalhatnak egyidejűleg nem azonos tónyállástípusra ; például az X közölte, hogy Y szerint Z jön, de ez nem biztos, közleménynek két lehetséges kommunikatív interpretációja van : (a) X közölte: „T szerint Z jön, de ez nem biztos", és (b) X közölte: ,,Y szerint 'Z jön, de ez nem biztos'".; (3) 'homályosság* bizonyos nyelvi eseményeknek az a jellemzője, hogy — a közlési folyamaton belül — egy másik nyelvi esemény viszonylatában eltérő anticipatórikus értelmezést kaphatnak egy meghatározott közlési helyzetben; például A kolléga úr biztosan operált már hiatus herniát. közlés nyomán a közlósfolyamatban az n -f- 1-ik esemónyponton állhat: (a) Fiatalabbnak gondoltam, ön valóban nagy gyakorlattal rendelkező sebész., de állhat: (b) Kérem, vállalja el X műtétjét! (Ez a terminológia két ponton is eltér a megszokottól. Egyrészt abban, hogy a szemantikában használt angol ambiguity szakszót nem a járatos többértelműségnek felelteti meg, hanem többértékűségnék nevezi, a másik az opacity fogalmának a kiterjesztése és a terminusnak a homályosság szóval való megjelölése, noha annak eredeti jelentése 'áthatolhatatlanság\ Az első változtatást azzal indokolom, hogy egy absztrakt rendszer elemének — például a pozitív egész számok halmazából valamelyik elemnek — csak értéke lehet, nem pedig értelme. Egy absztrakt rendszer eleme — így a nyelvi jel is — értelmét
