Nyelvtudományi Közlemények 84. kötet (1982)

Tanulmányok - Honti László: Vaszjugáni osztják szövegek [Vasjugan Ostyak Texts] 121

VASZJUGÁNI OSZTJÁK SZÖVEGEK 163 saj ruha, ruházat seylaw formájú, hasonló; ej-tu s. ugyanolyan [< seyal] sok vége (mesezáró formula) (<~ sök) salko sajnálat, együttérzés, bánat (< orosz OfcaAKO) sto hogy ( < orosz nmo), stobi azért, hogy (.< orosz mnoőbi) tu- <~ tuy- hoz, visz; tuyilkél- visz, vezet; tultê- elvisz, magával visz të-: tëyala ide, t. tay(3)la ide-oda, têt itt tö-, to- : töyé, tőyi félre, oldalra, töyéla oda, tol onnan, töt ott, toy úgy tája- [~ toj-~\ bír, birtokol; jëya-t. néz, szemlél; tájai- bír, birtokol tay- : tay(§)la: tey(a)lä-t. ide-oda; taypil oda, arra az oldalra täyi hely töylérj szárnyas: t. wajéy madár [< töyél szárny] täydn- emlékszik toyér- elzár ta(y)rént- : utén-t. kiköt a parton v toyat tűz; t. ila-werkata- tüzet rak; töytar) tüzes; t. kiriw gőzhajó toytér doktor, orvos (< orosz dOKmop) telay tele, teli tëldy tél; telkem- beköszönt a tél tul bolond töléy- <~ tőik- mond, beszél; tö\éykalbe8zélni kezd; tőikéit- elmond, elmesél tolko csak, alig ( < orosz moAbKO) tim ez; tem kotêl ma; temi ez tom az £im- elad; tinti- fizet törjémt- megtud tönat- jóllakik tup tölgyfa (< orosz dyő) tapal tavaly türöy félig nyitva, ill. zárva [< tür ajtónyílás] myp? turuk hirtelen (< orosz edpyz) torêrn isten, ég; t.-kotél ünnep torpa kémény, kürtő: t. pult kéménynyílás (< orosz mpyőa) tozé is (< orosz mootcé) tat kész; tat-oki készen van; tätay jëelkészül; tätay wer- készít, tartalékol totéylyl- hoz; totéyljlékâté- ua. tew- eltéved tawaj nosza, rajta (< orosz daeau) towar áru (< orosz moeap) të-, te-, ti-: të ím, tëy így, fiydlä oda, ily nagyon, ti-min(t) ilyen, tinäm ez, ott, oda, tel óda, egyre, még mindig, tet itt, tit ez, üti ez, így, ëj-titi ugyanígy tu ilyen, az, tunam ott, oda, tuti így, tuta azért, tutoy az idő alatt, addig, tumin(t) olyan, ëj-tu ugyanaz táj tea (= cäj) t. i- teát iszik, teázik (< orosz uaü) tiy&r tigris (< orosz muzp) tiyrim sűrű, vastag telayalt- felhangzik; tëlayta- kiabál topj- megcsókol; töpim- ua.; tőpént- uatarés tenger töras: t.-ku kereskedő; főrasl- kereskedik; töraslék- kereskedni kezd törés ezer tas óra (< orosz uac). wë- <~ tcëj- vesz, fog; wëjyil-, wëjkilua.; wëjyilkal- ua., kezd venni; wajyälvesz wac város; w.-kor utca [wäja- ~] woj- alszik; wojérjil- ua. wajéy állat; w.-pun prém way- hív; wayénté- imádkozik wáy pénz wayléy- leszáll; il-w. ua. «>äj vessző tcel- öl, megöl; welant- ua. tfáZ- ~ woZ- van, lakik, él; walté: kölé-tv. mindenféle; wälil- van, szokott lenni; walilém : w. täyi lakott hely; walém- él, van tveli rénszarvas; welirj: w. jay rénpásztorok wäla hely, fekhely; töya(t)-w. tűzrakásra való hely wont erdő wärt rövid wer dolog, ügy; werarj ügyes, hasznos; wer- csinál; il-w. eltemet (halottat); werkdl- előkészít; werakat- kezd csinálni; weramt- csinál, tesz wër vér werayl-: nuy-w. fölébred; werimt- : nuk-w. ua.; werimtayalkal-; nuy-w. fölébred wremä idő (< orosz epeMH) weran: w.-ot gyermek wart- tol, nyújt woréw nadrág was- van [wës lyuk:] icén-w. ablak waéi Vaszja (< orosz Baca) wot íme, lám (< orosz eom) watél hálóhely (a Wj.-ben eddig nem adatolt szó, de vö. Trj. watéA, J wataA zufällige Rinden- od. Zweighütte . . .; Sommerhütte [KT 270-271, PD 2913]) wit szépség HONTI LÁSZLÓ 11*