Nyelvtudományi Közlemények 84. kötet (1982)

Tanulmányok - Honti László: Vaszjugáni osztják szövegek [Vasjugan Ostyak Texts] 121

VASZJUGÁNI OSZTJÁK SZÖVEGEK 161 löyat nagyságú loyjtêyêlkêl- megmosdat laytint- lemerül, leereszkedik; $Z-Í. ua.; il-laytint§y§lk§l- lemerül lokkintê- valahol megáll és egy rövid ideig ott tartózkodik; lokkintêyêlkêl- ua. lokkintêl- lovagol (vö. Tra. Aäkjcintarénen utazik) (~ loy) lälmdl- lélegzik (~ lildtj) lildrj élő; lildn-tdk ua. (~ lälmdl-) lämi- tartózkodik, elidőzik vhol (~ limoyl- ) limoyl- tartózkodik, van vhol (~ lämi-) A'äHKZHh, A'äHKhHHb ? lärjki mókus; lärjkitdytekdtd- mókusra vadászni kezd AymyAb ? AyHynw ? lőrjetlt- olvas, számol, meg-, vkit vminek tart [lät idő:] ej-lä(t)nd egyszer, tu-lä(t)na olykor, akkor, tu-lä(t)nd-p9 azonnal lawka üzlet, bolt leicds ág [lawas hambár:] l.-joyên- puyêl Labaz-Jogan (helységnév) loy meredek part l'őy út lemdyt9- szór lëpdyte- besötétedik löygt- szid läk- lő Zopi ruha; lopaXi ruha, öltöny mä én; män-pi, män-pv én is, jó magam; mennäm én magam, az én saját ... (~ min, merj) me- i~ mêj- ad; mëjdy- ~ mëjk- ua.; mëjilkdl- kezd adni; mëjim- ua. më-, mö-: möyi mi, milyen, vagy, möyindu miért, mint, miként,

moy-alêrj milyen, möyi-käm valami, möysli mi, möydlät miért, műi milyen, melyik; met : méta valami, metäli ua., më(t)-cim mennyi, hány, néhány, mët-koya bármilyen sokáig mocêy -ig (névutó) majêl- megvendégel; májéit- megajándékoz mëy ország, föld; m.-päj sziget; mëyi päj sírhalom mayi- ~ maySj- vhová készül moyôl: m.-mëy sziget (tkp. szabad föld) möydl rész moyêntêyêl-: il3-m. lehullik, leereszkedik möydr: m.-juy bot muyti át, keresztül mok: or(t)-m. hősfi, näj-m. hősnőfi mälayQl tegnap; m. kotloy a tegnapi napon molêrjtê- ételt főz mül sapka mälkaySl- elfelejt min mi (2); minnäm&n mi magunk (~ mä, mer]) men- megy; köla-m. elvész, elveszik; mënkdl- kezd menni, indul; mënlsm- megy, múlik -mint, -min(t): (i-m. ilyen, -mj,n(t): tu-m. olyan min láda, doboz; mirïali dobozka mërj mi (~ mä, min) murjkdlati, murjlalj, kis csomó móri- [~ morêj-l törik [mära- ~] mor- vizes lesz, nedves lesz mörey egészséges; mör§y-t§(k)k§ egészségesen (~ mörti) merőm csak, pusztán miron Miron (< orosz MupOH) maruéa Maruszja (< orosz Mapycn) mörti egészséges, teljesen, egészen (~ morêy) mos- kell mes tehén moénali kis zacskó, erszény maétrdy: m. iyälman igen jóllaktunk ( ?, bizonytalan olvasat) moze(t) lehet (< orosz MOMCem), moïet bit, moset bit lehet, talán (< orosz MOZtCBm 6umb), a moset bit de talán ( < orosz a MOMcem őbitnb) mital- fölfogad, alkalmaz ni <~ nirj- nő, feleség; nirjint- megnősül no de, hát (< orosz HO) nu nos (< orosz ny) näj: n.-mok hősnőfi niy, nik ki a partra; niypä lefelé a vízhez nuy, nuk fölfelé; nuylapa e folyó folyása mentén fölfelé nöy ág nayêr toboz nom- emlékszik; nomiysS- gondol; nomêysjl- gondol; nomlêmtê- gondol vkire; nomlêmtêyêl- gondol; nomlêmtêyêlkêl- ua. (~ nàmêslêy) namêslêy ostoba, buta (~ nom-) nemin tényleg, valóban [< nem név] nërj ti (~ nöij) non te (~ nërj) nipik levél, papír nära- terít, szór nör§y, nörek egyenes; norêkkê egyenesen nördytd- fut; nörsytoydl- fut, szalad; nöraytdydlkol- ua.; nöroytil- futkároz nàrêl hajólépcső, hágcsó normiltsyalkdl- bedug naioernê bizonyára (< orosz Haeepno) nowêt életkor; notv(t)j: tem n. mai, új, modern, il n. régi, elavult nöyi hús nöyol- mozog, elindul noyer- az ár sodor; nöy§rdlt§- ringat nayôrkôm- tölt, önt nokali a puska ravasza