Nyelvtudományi Közlemények 84. kötet (1982)

Tanulmányok - Honti László: Vaszjugáni osztják szövegek [Vasjugan Ostyak Texts] 121

158 HONTI LÁSZLÓ Jegyzetek 1 A

rata 'öreg !' (< rät 'öregember') vocativusi formának látszik, hasonló van az északi osztjákban is, 1. STEINITZ, ÖVE 2: 136—137 (az itt említett adat az 1. szöveg 8. mondatában található). 2 A du. 3. sz. *jin névmás helyett a pl. 3. sz. jëy áll (1/154, 6/139, 6/219), l. még az 5. jegyzetet is. 3 Az

átimne 'apámon' (mä ä. semöy 'az én apám szeméből') (3/10) és a joyan 'rajta' (j.-po kötal 'aző keze is') (6/232) locativusragos névszóknak itt genitivusi funkciójuk van, akár csak a Tra. nyelvjárásban a târasna 'tengeren' szóalaknak a (. jèrjka kifejezésben (ez utóbbiról 1. HONTI: NyK 80: 136. 1. 26. jegyzet). 4 Az

iyilakan 'ettek' (< jäyil- 'eszik') az egyetlen adat e szövegekből (a tematikus igék és a wäl- ~ tvol- létige ä ~ o váltakozása mellett) arra, hogy az időjel nélküli múlt időben a váltóhangot tartalmazó tőalternáns jelentkezik (6/67). 8 A du. 3. sz. *jin névmás helyett a du. 2. sz. nin áll (6/152, 6/197, 6/198, 6/238, 6/288), 1. még a 2. jegyzetet is. — Feltűnő, hogy a voltaképpeni du. 3. sz. *jin egyáltalán nem fordul elő a szövegekben, hanem más személyes névmások helyettesítik. 6 Az eredeti (cirill betűs) mondat lejegyzése zavaros (6/224). Szójegyzék a, ö de (< orosz a) i és, is (< orosz u) i- ~ iy. eszik; iyalkal- eszik, iszik, enni kezd; iywas étel; int-ot ua. (~ jäyil-, jätC9t-) u- lát îcân: %.-wës ablak uê csapda; wajêk-u. ua. äj kicsi; ä.-köl hír, äjlay-köllay csendben; ä. ku kisfiú uj vmi alatti rész ëJ egy; tf*¥ együtt; ëjnàm egy, teljesen; ëj-tu ugyanaz, ugyanolyan; ej-fiti ugyanígy äjam-kitam fiatal iy hold (~ iki) iy medve oy fej; ok-ku vezér (~ oyti) &y a folyó sodrása, áramlása oyêja (?, bizonytalan olvasat) oh, ah, na, no öyal- hisz, elhisz oypi ajtó oyt% vmi felszíne, oytôja, rá, oytina rajta (névutó) (~ oy) oytSrj uri Ochteurij (helységnév) öy9(t)kal- vág, metsz iki öregember; hold (^ iy) öksm kicsi, kis ik&r, iyr- jármú, szán al év al mintha al ne il előre; i.-pehk elülső rész, i.-pelayrid elöl, előtte; Hon elöl, előtt, tovább; il&pä előre, tovább H le; illa a folyón lefelé; ilên lent, alul öla- ~ ol- fekszik; alint- lefekszik eldyl- : nuk-e. elvisel, elbír ellä vajon; jöy ellä . . . käm/ili vagy . . . vagy alom: ä.-peldk túlsó oldal; äl&mpä ua. al§rj vmi kezdete, eleje, vége öl&n reggel olSska Oleska (< orosz ÄMKCeü) ilt- berak (csónakba, hajóba) iltärjä szembe olwintSy textília, szövet (vö. V őlwintSy, VjT olintêy DEWOS 85) el9wt9ki át, keresztül iteyta- iszik, mindent kiiszik, vedel ë$& nagy ili vagy (< orosz unu) imi öregasszony; im-iki öreg (melléknév) imái- leül; imêlJcSl- ül (~ amês-, amêt-) em&r- merít amês- ül; amêt- ültet, leültet, állít, helyez; amêtkêl- állít, leültet, vminek megtesz (~ imêl-) äni- összegyűjt vHKbmam'i inna most, amint (~ it) ént- felvesz; en(t)kal- felhúz (ruhát), felölt onta: ontalnê belsejében änta vagy, talán ëntd nem; ëntim nem, nincs on(t)êl- ért, tud; on(t)êltêyl- megtanul ontêr vmi hossza, időtartama end nagy onóey fenyő; on(6)kêlsa fenyves unéêwtê- átvisz a folyón ërjka anya ärjkal tuskó äpa apa; a.-jëy nagyapó uri a folyó holtága uri; jërjk-u. árva