Nyelvtudományi Közlemények 84. kötet (1982)

Tanulmányok - Bakos Ferenc: Megnevezés és kontrasztivitás (A magyar fő- előtagú főnévi összetételek újlatin, germán és szláv megfelelőinek szemantikai-tipológiai vizsgálata) [Nomination et contrastivité (Analyse typologico-sémantique des correspondants néolatins, germaniques et slaves des composés nominaux hongrois commançant par fő-)] 3

MEGNEVEZÉS ÉS KONTRASZTIVTTÁS 11 korpuszra nézve is változnak. A „fej" és a „felsőbb" ezen vizsgálat szempontjából is az első két helyen áll. Mindhárom nyelvcsaládban előfordulnak: a „fej" képviselete egyenletes (hat nyelvben csoportelső, négyben a második helyen áll), a „felsőbb" azonban szeszélyesen, az elsőtől a hatodik helyig jelentkezik, így itt az ÖR viszonylag magas száma (56) a döntő. Mindhárom nyelvcsaládban megvan a formáció más típusa (ÖR 51) a „generális" (ÖR. 48) és a monéma (ÖR 31), továbbá: „felsőbb" (9 nyelv), „első" (6 nyelv), „legfelső" (5 nyelv) és „mester" (4 nyelv). Nyilvánvaló, hogy a „fej" (újlatin chef stb. ~ germán Haupt stb. ~ szláv ZAaeHbiü stb.), a „legfelső" (ol. comandante supremo (? >rom. comandant suprem), ang. commander suprême, szb.-hv. vrhovni komandant 'főparancsnok') a „felsőbb" (fr. fonctionnaire supérieur ( ? > rom. funcßonar superior), or. 6bicw.ee doAMCHOcmnoe AM}o, szb.-hv. viái cinovnik, le. wyzszy urzçdnik' főtisztviselő') és az „első" (ném. erster Buchhalter, sv. forste bokhällare 'főkönyvelő'; ol. medico primario, szb.-hv. prvi lekar 'főorvos'; rom. primpretor 'főszolgabíró', le. pierwszy urzednik 'főtisztviselő') sok nyelvbeni járatossága nem valamilyen ősi indoeurópai genuin konvergencia megnyilvánulása; az ekvivalens nyelvenként/nyelvcsaládonként más-más lexémaként jelentkezhet. A denotátum nyelvi megformáltságában megnyilvánuló azonos motiváció az, ami közös és ami a korrelativ azonosságokra vezet: a minket érdeklő szemantikai funkció könnyen kifejezhető úgy, hogy a megnevezett személy a „fej", „felsőbb" társadalmi rangja van, egyenesen ő a „legfelső", az azonos munkát végzők között ő az „első". A „mester" négy nyelvben fordul elő és lexikailag mindegyikben azonos: fr. maître d'hôtel, sv. hovmästare 'főpincér'; sp. maestro de cocina, sv. köksmästare, le. kuchmistrz 'főszakács' — a lengyelben germán eredetű vagy tükörfordítás. Ezeknél a genuin konvergenciának a nyelvcsaládokat túllépő jelentkezése nem is zárható ki, de valószínű, hogy a motiváció is közös: a „mester" szémaszerkezetében megtalálható egy „valamihez kiválóan értő /„valamiben nagyon jártas" elem és ez már a latinban megadta a magister „fő" jelentéséhez vezető lökést. A „generális" kölcsönzéssel került át az újlatinból a germán és a szláv nyelvekbe (vö. 3.4.). Két nyelvcsaládban 5 ekvivalens fordul elő, feltehetően a motiváció azonosságából hármuknál korrelativ sorok is vannak. Nominatív-onomasziológiai értékük meghatározásában ez nem is lebecsülendő. Mindegyikre egyegy példa: „idősebb": or. cmapuiuü compydHUKJle. starszy pracownik ~ ang. senior contributor 'főmunkatárs' (az „idősebb"-tői a „fő"-ig nem hosszú az út; az eredeti motiváció ugyan elhalványult, de még az új jelentést is átszínezi kissé); „magas": fr. haut functionnaire, sp. alto funcionario, ol. alto funzionario, rom. inalt functionar ~ném. hoher Beamter, ang. high officiai 'főtisztviselő' (az e szemantikai csoportban a betöltött szerepre a „magas" meglehetősen kihasznált, még fokozott alakjai is önálló ekvivalensként szerepelnek); „nagyobb": ol. maresciallo maggiore ~ ang. regimental sergeant major 'főtörzsőrmester' (a motiváció társadalmi indítéka itt is világos). Valószínűleg kölcsönzés folytán jött létre a korrelativ azonosság a „principális" esetében; az egyetlen angol realizáció (principal contributor 'főmunkatárs') pontosan így lexematizálódik az újlatin nyelvekben is. A 'fő' jelentés, ha a mainál jóval korlátozottabb kapcsolhatási lehetőséggel is, nyomon követhető a latinig. Csak egyedi realizáció van a „legmagasabb" ekvivalenssel: sv. högste befälhavare 'főparancsnok.