Nyelvtudományi Közlemények 83. kötet (1981)

Tanulmányok - Varga László: A magyar névszói állítmány kérdéséhez. [On the Nominal Predicate in Hungarian] 79

A MAGYAR NÉVSZÓI ÁLLÍTMÁNY 81 legegyszerűbbek. A fajfogalmak nevei viszont nem kifejezik ki a formális kü­lönbséget explicit módon, így a megoldás pontértéke: 6 — 1 = 5. 1.4. A korszerűsítés másik lehetséges útja a ,,névszói-igei állítmány" elne­vezésből indulhat ki. Joggal feltehetjük, hogy az egyszerű névszói állítmány is névszói-igei, csak az igéje ,,zéró fokon" van jelen (MMNy. 240; vö. ANTAL 7). Az ide vonatkozó külföldi szakirodalomban is ige és ún. equational complé­ment egységéről olvashatunk (HALL 76). Ezek szerint a nemfogalom elnevezése névszói-igei állítmány is lehetne: i-igei állítmány zéró-igéjű névszói-igei nem-zéró-igéjű névszói-igei állítmány állítmány Peter katona. Péter katona volt. Ezt a megoldást a transzformációs-generatív megközelítés is támogatni látszik. Az ige (kopula) a felszín mögött ugyanis mindig jelen van, csak kije­lentő mód, jelen idő, harmadik személy esetén egy transzformáció eltörli és így nem éri el a felszínt. Ezt nem vitatjuk, sőt alább magunk is bizonyítani kí­vánjuk (1. 3.). Mégis az a véleményünk, hogy a transzformációs-generatív meg­közelítés nem nyújt érvet a megoldás mellett. Ha nem csupán egy lépéssel ha­tolunk a felszíni szerkezet mögé, hanem visszamegyünk egészen a szeman­tikai struktúráig, amely a szemantika-központú generatív modell kiinduló­pontja (CHAFE 56), akkor azt látjuk, hogy ott már a szó felszíni értelmében nem beszélhetünk sem névszóról, sem igéről, csak egy differenciálatlan pre­dikatív elemről, amely bizonyos szemantikai jegyek nyalábja. Hogy ebből a predikatív elemből a felszíni szerkezethez vezető úton ige, vagy határozó + ige, vagy alanyesetben álló névszó + ige (kopula) alakul-e ki, az az eltérő transzfor­mációs folyamatoktól függ. Vessük össze a következő párokat: katonáskodott — katona volt, el volt fáradva — fáradt volt, kész(en) van — kész, katonának marad — katona marad, megszárad — száraz lesz, mérnökké vált — mérnök lett. A példa­párok jelentése igen közel áll egymáshoz, mégis csak a jobboldali példákat te­kintjük névszói állítmányoknak. Az eltérő felszíni szerkezeteket az eltérő transzformációk okozzák, amelyek viszont a kiindulásul szolgáló szemantikai jegyek nem teljesen azonos nyalábjaival, vagy esetleg szabadon választható, fakultatív transzformációk beiktatásával magyarázhatók. Ha a felszíni szer­kezethez vezető úton az eredeti predikatív elemből névszó és kopula lesz, to­vábbá a kopula bizonyos körülmények között a felszín elérése előtt törlődik, más körülmények között pedig a felszínre kerül, akkor az így létrejövő felszíni szerkezet elnevezésére vonatkozólag a transzformációs-generatív megközelítés csak annyit kíván tőlünk, hogy a választott elnevezés a törlődő és nem-törlődő kopula esetén is alkalmazható legyen. Ezt a feltételt viszont az első megoldás (1.3.) éppúgy teljesíti, mint a második. Most a korábbi szempontjaink alapján vizsgáljuk meg a második meg­oldás előnyeit és hátrányait. A nemfogalom elnevezése kifejezi a két fajfogalóm 6 Nyelvtudományi Közlemények 83/1. nevszo

Next

/
Thumbnails
Contents