Nyelvtudományi Közlemények 83. kötet (1981)

Tanulmányok - Kálmán Béla–Berta Árpád: Tatár jövevényszavak a vogulban [Tatarische Lehnwörter im Wogulischen] 43

TATÁÉ, JÖVEVÉNYSZAVAK A VOGULBAN 47 szív (mint az érzelmek, kívánságok, hangulatok, szándékok székhelye, gyak-. ran birtokos személyragokkal): köönü 'szíve', köönür) 'szíved', köönüm 'szívem') — 0: gönül 'cep/jije, JiioöoBb, npHBH3aHH0CTb; szív, szeretet, ragaszkodás', az. köriül ua. — Sz: alt. küün 'cHJibHoe wejiaHHe, jiioÔOBb, BHHMaHHe, Hacïpoe-HHe, CTpeMJieHHe, pacnoJio>KeHHe K qeMy-Ji., BOJIH; erős kívánság, szeretet, figyelem, hangulat, igyekezet, hajlam, akarat', küünze- >Kejiatb, cïpeMHTbCH, xpTeTb Mbero-Ji. pacnoJio>KeHHíi; kíván, igyekszik, vkinek a kegyét keresi', alt. tuba. küün, köön '>KejiaHHe, CTpeMJieHHe; kívánság, igyekezet', tuv. xöön 'HaopoeHHe >KejiaHHe; hangulat, kívánság', hak. kööl 'HacípoeHHe, qyBCTBO jiioöoBb; hangulat, érzés, szeretet' — Cs: kämällä 'jószívű, kedves' (P). A török alakok a *körjül 'lélek' (Px3 *körjlü) alapszóra vezethetők vissza. A szibériai török adatok és a kirgiz köön szokatlan fejlődést mutató, birtokos személyragos alakból való másodlagos fejlemények (vö. hak. kör\ni 'BOJIH; akarat', ahol a végződés még őrzi a megkövesedett birtokos személyragot). A hakasz kööl magánhangzója másodlagos az etimologikus *-örjü- >> *-ögühelyén. A vogul *kon- igei átvétel alapján egy szib.-tör. *kon- ~ (*kün-) 'kíván, akar' < körfiä- (1. CLATTSON 732b) átadó alakot rekonstruálhatunk, ahol a fejlődés iránya hangtanilag megegyezik a fenti névszói alakokéval: *körjlä- >• *kör]lö- > *körjnö- >> *kör)ön- >> *kögön- > kon-. A fenti török szócsaládhoz tartoznak a következő vogul alakok: (MŰNK.) T kunäl- 'bír, elvisel': tü tâlitâl a kunalilèm 'nélküle nem bírok élni'; ti réi khult ä kunällem 'nem bírom itt bent ezt a hőséget elviselni'; lu a kunalél palémnél 'a ló szenved a bögölytől (nem viseli el)' ; am ti oumnél ä kunällem 'nincs nyugtom ettől a betegségtől'; säkhäsur) ä kunällem khujétnél 'nem bírok pihenni (kifújni magamat) a szúnyogoktól'; kunalép- 'tűr': ué-khár kunalepén ! 'tűrj egy kissé !' (vö. KANN., TLwW 123) KU kün-, KM kqn-, KO küön- 'einwilligen'. Ezektől az adatoktól elválasztandó az osztják (OWE 643) KoP kün-, Ts. kön-, Patk. kunem 'einwilligen' (KoP, Patk.); 'wollen, wünschen' (Ts.): Ts. ma tdmd ent köntám 'ich will das nicht'. Ezt a szót Paasonen (FUF II, 125) helyesen a tat.-tob. kün- alakból származtatja. A szib.-tat. alak egy *kön'beleegyezik', a törökségben jól elterjedt ige megfelelője, vö. tat. kün- 'corjiauiaTbCH, CKJiOHHTbCH, npHBHKaTb; beleegyezik, hajlik rá, hozzászokik'. -9. (MŰNK.) T péli, pali 'munkás, szolga': am péliu péléytéytém 'elszegődöm szolgának'; péli- ~ páli-khár ua.; péléyt- 'alkalmaz'; péléytéyt- 'elszegődik'. - (KANN.) TJ pelikar 'Diener' (MSFOu. 111: 182); pelytdn\ 'dinge!' (uo. 175), pelytdst 'sie dangen' (uo. 182), pelyteytür} 'verdingen', pelyteytdn\ 'verdinge !' (uo. 175). < *päle 'bérmunkás' vö. 0: az. fählä 'paöoTHHK, HaeMHbiH paöo^HÍí; munkás, bérmunkás', az. Bojnurdi fälä ua., tkm. pâle ua. Az idézett oguz adatok végső forrása az arab fa'ala 'worker, workman, laborer' (WEHR 721) szó. A türkmén p- szabályos hanghelyettesítése a töröktől idegen /-nek. A vogul szó idetartozása aligha kétséges, bár a tatárból egyelőre nincs adatunk. Hasonló tehát a helyzet, mint a 12. (párwés) etimológiában. Ha az átadó nyelvben /- volt, a vogulban még a legújabb időkben is £>-vel helyettesítik: pl. É palák 'zászló' < or. (Jmar, ielapan 'telefon' < Tejie(|)OH. 10. (MŰNK.) K pés 'gyapjúfonal'. < *pes 'gyapjúfonal' vö. K: tat. bäz '6fl3b daróc, csalán szövet', bask.