Nyelvtudományi Közlemények 83. kötet (1981)

Tanulmányok - Kálmán Béla–Berta Árpád: Tatár jövevényszavak a vogulban [Tatarische Lehnwörter im Wogulischen] 43

48 KÁLMÁN BÉLA-BERTA ÁRPÁD бйгиа., öu^ua., kirg. böz 'мата; gyapotszövet, vászon' — 0: oszm. bez 'материя (хлопчатобумажная), бязь, ткань, тряпка, кусок материи, полотница; panmtszövet, rongy, daróc, szövet, vászondarab', az. bez, biz ua. — Sz. alt. bös 'ситец; karton (ruhaanyag)' — Cs: pir 'холст, полотно; vászon' (ASM. IX, 219), piéi, piéiki, piéikki stb. 'пояс; öv' (uo. 235—6), püs 'коленкор; kalikó' (uo. X, 93). További adatok: CLAUSON 389ab, RÄSÄNEN 72b, SEVORTJAN II, 102-3. A korábbi török nyelvemlékekben már megfigyelhető az első szótagi vokalizmus kettőssége: -ö- és -ä-. A csuvas pir szabályos fejlemény, a többi alak jövevényszó. A baskir bäz tatár kölcsönzés, a biíd belső baskir fejlemény. A török alakok görög eredetűek (< ßvaooQ), a görög szó viszont az arabból származik (< bazz). Igen régi vándorszó (vö. BANG, Vom Köktürkischen zum Osmanischen IV, AP AW, 1921 és RÓNA-TAS: AltorForsch. 3: 1975, 155— 163). A szó 'gyapjúfonal' jelentésben már 13. századi kipcsak nyelvemlékekben előfordul. A (KANN.) К pds 'Mal' szót a MSzFE kérdőjellel a m. nyelvj. fagy 'sodor, összehajt' stb. igéhez kapcsolja. A (MŰNK.) К pés szó jelentéstanilag inkább a török szóhoz tartozik. Itt tehát két azonos hangalakú szóval számolhatunk a kondai vogulban: a 'réteg, -szer' valamint a 'gyapjúfonal' jelentésű pés ~ pds szóval. • 11. (MŰNK.) É -por: sim-por, KL -pár ~ -pari, P eim-por ~ -pore, К sém-pár(y-), T Mm- ~ Sam-poro '(ÉT) szív, (P К T) has, (KL) kicsinyítő toldalék': KL koát-pári 'kezecske'; P ёът-poram aumultet, К sém-páryém oamélti 'fáj a hasam'; P sim-por aum 'gyomorbaj', ё.-р. vuj asé% 'bélgiliszta'; É vaps-por 'vő', v.-porkwé ~ vapsém-por (ua., megszólítás), porér\ kedves': p. ply 'kedves fiam', sim-por äyi 'kedves leány'. - (KANN., Vok. 36) TJ TŐ Sampórö, P sempör ~ éimpör, VN eimpüör, LO So simporiy 'das Innere, Eingeweide'. < *bör ~ *por 'szív, has, kedves' vö. K: tat. bav'ir 'печень, печенка, сердце, центр; máj, szív, központ', bägir 'печень, сердце, душа; máj, szív, lélek', bäg'ir'käem 'милый мой, сердечко мое, душенька; kedvesem, szivecském, lelkem', tat. nyj. büwer 'печень', bask, bauir ua., kirg. boor 'печень, низная часть живота, кровный родственник, брат; máj, a has alsó része, vérrokon, fiútestvér' — О: oszm. bagir 'грудь, внутренности сердце; kebel, belsőség, szív', az. bay'ir 'печень, сердце, грудь; máj, szív, kebel', tkm. bagir 'печень, душа, сердце; máj, lélek, szív' — Sz: alt. bum 'печень, грудобрюхошная преграда, грудь, сердце; máj, rekeszizom, kebel, szív', tuv. baar 'печень', hak. paar ua. — Cs: pever ua. (Аам. X, 188). További adatok: CLAUSON 317ab, RÄSÄNEN 55b, SEVORTJAN II, 17—20. A török adatok egy *bayir 'máj' jelentésű szóból vezethetők le. Egyes török nyelvekben az -ay'i- egy hosszú magánhangzóvá olvadt össze. Hasonló jelenség a vogul nyelvjárásokban is előfordul. A másodlagos hosszúság lerövidülhetett török oldalon is. A zöngés zárhangokat a vogul mindig a megfelelő zöngétlenekkel helyettesíti jövevényszavakban. A zöngótlenedós azonban végbemehetett a török átadó alakban is. Az eredeti 'máj' jelentés továbbfejlődése nyomon követhető a török nyelvekben. A jelentésváltozás abból magyarázható, hogy a májat tekintették az érzelmek központjának.