Nyelvtudományi Közlemények 83. kötet (1981)

Tanulmányok - Kálmán Béla–Berta Árpád: Tatár jövevényszavak a vogulban [Tatarische Lehnwörter im Wogulischen] 43

46 KÁLMÁN BÉLA-BERTA ÁRPÁD ? < *kökänäk 'kis kökény(bokor)' vö. tat. kügän 'TepH, ruiofl TepHOBHHKa; kökény (bokor), a kökénybokor termése'. A szó szabályos hangtani megfelelői számos török nyelvben megtalálhatók (pl. bask. kügän ua., blk. kökön ua.). Az idetartozó alakok egy *kok 'kék' alapszóra vezethetők vissza, amelynek -an képzős alakja (*kökän) -ok kicsinyítő képzővel kerülhetett át a vogulba. Idetartoznak természetesen török eredetű kék és kökény szavaink is. A török szó képzésére, valamint a kék és kökény 'jövevényszó-bokorra" 1. LIGETI véleményét gyümölcs és gyümölcsény szavainkról (MNy. 74: 271 — 274). A kínált etimológiát bizonytalanná teszi a vogul szó vokalizmusa. ? < *kegänäk ~ *kekänäk 'bojtorján, tüskebokor, kökénybokor', vö. tat. tigänäk ua.; szib.-tat. tegänäk 'peneiÍHHK; bogáncs'. További adatokat 1. CLAUSON 483b —484a, RÄSÄNEN 480a. Itt a Hik- 'szúr' ige Hikgän > Hikän 'tüske, tüskebokor' származékszavából kell kiindulnunk. Az idézett tatár és szibériai-tatár alakok arra mutatnak, hogy a volgai-kipcsak alapalakban egy korai H ~ *e ingadozással kell az első szótagban számolnunk. A csuvasban szókezdő k-val van meg a szó: kikenek 'bojtorján' (P). A csuvas szó hangtani okok miatt csak tatár jövevény lehet, és közvetlen bizonyítékot szolgáltat egy egykori tatár *kikänäk meglétére. A *ti- ~j> ki- változás ugyan nem gyakori a török nyelvekben, de az i előtti *t- ~ k- ingadozásra van analógia a volgai-törökségben. A tatár i ~ e vogK ä szokatlan ugyan, de hasonló megfelelés a K tàlmdè 'tolmács' (TLwW 32, 197). Egy hasonló tövű török eredetű osztják növénynév is előfordul: (OWE 616) Kr. kokàntàê 'ein in Ufergehölzen wachsendes Kraut, dessen Samen als Arznei verwendet werden' < tat.-tob. kügäntiS 'ôejieHa (Bilsenkraut)'. 7. (MUNK.) T käleskän 'iiiyjiaHKa (egy vörös mellű kis fehér madár)'. ? < szib.-tat. qulïsqan 'qaiÍKa; sirály'. TUMAͧEVA a tarai nyelvjárásból adatolja a szót. Az egyeztetés több szempontból is bizonytalan. A vogul szó jelentése csak körülírás, a Munkácsitól közölt orosz tájszó sem határozza meg a madár fajtáját, mert a hasonló tövű myjiflK, iuyjiaK (VASMER, REtWb.) csak egy kisebbfajta ragadozómadárra utal. Magyarázatra szorul a szibériaitatár szó veláris, a vogul szó palatális hangrendje. Mégsem lehet teljesen elvetni e két madárnév összekapcsolását a mássalhangzók kísérteties egyezése miatt. A vokalizmus eltérését indokolhatja a szó feltehető hangutánzó eredete is. Tovább bonyolítják a képet a következő szibériai-török adatok: alt. kelesken 'nmepnija; gyík', alt. kumand. keleski, kelisken ua., tuv. xeleske ua., hak. kileski, kilesken ua. Ezeknek a szavaknak a török eredete kétséges (vö. CLAUSON 750b). összekapcsolásuk a vogul szóval jelentéstani szempontból súlyos nehézségbe ütközik. Talán egy speciális jelentésfejlődéssel (a qulïsqan 'sirály' szó hatására?) van dolgunk török oldalon. 8. (MUNK.) K kon- 'kíván, akar': ám têt vonlo% at konam 'nem akarok itt ülni'; at konêm, menés '(úgy látszik) nem akarta, elment'. < *kon- 'kíván, akar' vö. K: tat. kür\el 'BHyTpeHHbiH MMp, nCHXHKa, qyBCTBa tienoBeKa, HacTpoeime, pacnojicweHue Ayxa, Ayma, cepjme; lelkivilág, az ember érzelmei, hangulat, lelkiállapot, lélek, szív', bask. kür\el ua., kirg. körjül, köön 'cepAije (i<aK BMecTHjiHme ^yBcíB, yK.ena.um, HacfpoeHnií, noMbicjioB, npH jiHqHMX npHTH>K. a(})<})HKcax ^acTo köönü, köönür), köönüm;