Nyelvtudományi Közlemények 83. kötet (1981)

Tanulmányok - Kálmán Béla–Berta Árpád: Tatár jövevényszavak a vogulban [Tatarische Lehnwörter im Wogulischen] 43

44 KÁLMÁN BÉLA-BERTA ÁRPÁD Kálmán kidolgozta a szócikkeket Berta adatait és kommentárait figyelembe véve, majd ellenőrzésre elküldte Bertának, ő kiegészítette, néhány további megjegyzést pedig RÓNA-TAS ANDRÁsnak köszönhetünk. A vogul adatok közül Munkácsiéi a kéziratos szótári anyagából, a többi szerző adatai pedig az idézett helyről valók. Kannisto adatait STEINITZ egy szerűsített átírásában közöljük. A török adatok közül a közvetlen forrást az elégtelen tobolszki tatár anyag miatt rendszerint csak hozzávetőlegesen (vö.) jelezzük, először a kipcsak, majd az oguz, a szibériai török, végül a csuvas csoportból. A jakut mint átadó nyelv még közvetve sem jöhet tekintetbe. A török nyelvekből azért veszünk távolabbiakat is figyelembe, hogy egyrészt a szó elterjedése kitűnjék, másrészt távolabbi török nyelvből (pl. csuvas) is kerülhetett át jövevényszó a tatárba, onnan a vogulba. Elvileg már a 13. századtól kezdve juthatott tatár jövevényszó az obi-ugor nyelvekbe, de az átvételek zöme a 15. —18. század között történt. Az orosz betelepülők, valamint az érintkező vogul és tatár csoportok eloroszosodása miatt a közvetlen érintkezés már valószínűleg a 19. sz. végén megszűnt (TLwW 218). A jövevényszó-cikkeket a vogul szavak ábécé-rendjében közöljük: 1. (MŰNK.) P kháji%, K khâjé% 'lapos csónak, HaÖOHHHiia 'KaioK': P kwälir] kh. 'fedeles (házas) csónak'. — (KANN.) P koâp% 'grosses Boot' (MSFOu. 46: 134). < *qayïq 'csónak' vö. K: tat. kaek (o: qayïq) 'jiOAKa, *íenH; csónak', tatB kay'ik 'sajka', bask. qayïq 'noftKa', kirg. kayïk ua. — O: oszm. kayik ua., az. gayïg ua. További adatokat 1. CLATJSON 676b, RÄSÄNEN 233a. A török szó etimológiája vitatott. Räsänen a török *qay- 'csúszik' igéből vezeti le a török adatokat. Clauson a *qay- < *qäd- 'visszahajlik, visszatér' ige származékának tartja a *qayyuq 'kis csónak' (< 'visszahajló peremű csónak') főnevet. Ez utóbbi magyarázat fogadható el, a *qay- ige 'csúszik' jelentésben ugyanis nem adatolható a régi törökségben, szórványos mai előfordulása másodlagos jelentésre utal, amely valószínűleg a *qayyuq 'kis csónak' (vizén sikló jármű) alapján keletkezett. A kipcsak alapalak *qayïq lehetett. Egy ilyenféle hangalakú szóból a vogul adatok levezethetők. Magyar hajó szavunk lehet ugyanehhez a szócsaládhoz tartozó török jövevény (TESz. hajó 1. c. a.). 2. (MŰNK.) T khámrás 'bogár'. < *qïmrïsqa 'hangya', vö. K: tat. kïrmïska 'MypaBeíí; hangya', tat. nyj. qïmrïsqa ua., bask. qïmïrsqa ua., kirg. kumurska ua. —Sz: szib.-tat. qïmrïsqa ua., qïmraè '>KyK-B0ijojiK)6; vízibogár', alt. kumurska 'MypaßeH', hak. xïmïsxa ua. További adatok: CLATJSON 628b, RÄSÄNEN 300b. Az egyeztetés nem kifogástalan a jelentés miatt ('hangya' > 'bogár'). A török alapalak *qumursqa lehetett. Ennek szabályos volgai-kipcsak fejleménye egy *qomorsqa (*qomïrsqa) alak lenne. Radloff nagy szótára hoz is o-s adatokat a szibériai tatárból. A kipcsak ï-s alakok jelentkezését Räsänen azzal magyarázza, hogy egy korai kontamináció történt a 'vörös' jelentésű qïrmïz és a fenti adatok közt. Átadó alakként egy *qïmrïs(qa) hangalakú szó tehető fel. A tatár % szabályos megfelelője a tavdai vogul a <~ à (TLwW 27 — 29). A -qa szóvéget eset-