Nyelvtudományi Közlemények 83. kötet (1981)

Tanulmányok - Varga János: A pluralitás és konnektivitás a részleges nyelvi szolidaritás jele [cirill] 422

A PLURALITÁS ÉS KONNEKTIVITÁS MINT A RÉSZLEGES NYELVI SZOLIDARITÁS JELE 425 többesjel; p'ütkxundo% 'apáihoz', pl

ua. mint az előbbi,

üt rJ at szótő, -k- névszóképző, -xun- többesjel, -do% dativus-allativus rag). Különös figyelmet érdemel, hogy a mondatban az együttességi mutató funkcióját a többesjel tölti be. Am. Leningradyo Moskvayo tuj ena-pila-xotagoux rabocijyo tuj ena psüngir hum-nivygo humdra 'Leningrádban, Moszkvában és még más nagy városokban munkások és más dolgozók élnek'. Az ena-pila-xotagoux 'más nagy városokban' kifejezésben az enad és pilad' tulajdonságjelölő igék, jelzői pozícióban elhagyják a -d aorisztosz képzőt és egybeolvadnak a jelzett szóval, xota- 'város' alapalak, -go- együttességi többes szám képzője, -ux helyhatározó rag, melyet a komitatív láncolatban a harmadik helyen álló 'város' szó vesz fel, de vonatkozik Leningrádra és Moszkvára is, és a három együttességi képzőn túl ez a körülmény is mutatja egymáshoz tartozásukat, egy mondatrészként történő fellépésüket. Ugyanez a körülmény tanúsítja, hogy az előbbi mondatban — nafat p'ümkxun p'ütkxundo% viilo ? — a többesjel az együttességi képző funkcióját tölti be, mert ha nem így lenne, a mondat 'anyái az apáikhoz menjenek-e' értelmet kapna, ami teljességgel kizárt, mivel ezek egy saját mostoha sorsán töprengő nivh asszonynak a szavai. A következő mondat a komitativusnak általános plurálisi használatát szemlélteti. Am. k'eij mürivuijan nivygo c'evrqxo tuj sük mivux humdyo ezmud 'napkeltén az emberek, a madarak és minden földön élők örülnek' (k'en 'nap'; mürivufjan 'felkeltén', mür- szótő, -ivu- képző, amely azt fejezi ki, hogy a folyamat vagy cselekvés a megfigyelés idején megy végbe; -i]an időhatározói jelentésű igenév-képző; nivygo 'emberek' nivy- szótő, -go együttességi többes szám képzője; t'üj 'még, ismét'; sük 'minden'; mivjf 'föld', mi- szótő, -vj-f képző, -ux helyhatározó rag; humd- 'él, élet' aorisztoszi alak, -yo együttességi többes szám képzője; ezmud 'örül' aorisztoszi alak). A komitativus duálisi használatú jele az amuri nyelvjárásban -ke <~ -ye r-> -ge <~ -xe, a szahaliniban -kin ~ -yin ~ -gin ~ -xin. Am. ni t'aqoxe tuxke p'ükün-k'imd 'én kést és baltát adtam a bátyámnak' (ni 'én'; t'aqo 'kés', -xe duális képző; tux 'balta', -ke duális képző), Sz. jerkin jirgin mundyun 'apja és anyja meghaltak' (j < i egy. sz. 3. szem. névmás rövid alakja, birtokviszony kifejezésekor egybeolvad az adott főnévvel; er Jer 'apa', -kin együttességi duális képző; ir/irn 'anya' -gin együttességi duálisképző; az er és az ir elavulóban levő szavak, jelenleg inkább az ütük és az ümük használatos; mundyun 'meghaltak', mu- szótő, -nd- aorisztosz képző, -yun többesjel). Abban az esetben, ha kettőnél több egyedi összetartozó személy vagy dolog felsorolásáról van szó, a -hara 'és . . . és' kapcsoló kötőszót használják. Am. tüvyrjan vumgugu menm humta, hemar nin hara heman% nin hara, hat humdyu (Krejnovics személyes archívumából) 'bemenvén, feleségei ketten voltak, és egy öregember és egy öregasszony, így éltek' (tüvyqan 'bemenvén a házba', tüvy- szótő, -íján időhatározó jelentésű igenév-képző; vumgugu 'feleségei', v- az ifjiv egy. sz. 3. személyú névmás birtokos jelzőként használt alakja, -umgu- alapalak, -gu többesjel; menm 'ketten', me- szótő, -n- a tőszámnevekben az embereket és antropomorf lényeket jelentő képző, valószínűleg a nivy 'ember' szóból van elvonatkoztatva, -m számnevek együttességi képzője, humta 'volt, voltak', hum- alapalak, -ta állítmánykitevő; hemar 'öregember', hemana% 'öregasszony', hem < hüjmn az 'öregnek, bölcsnek lenni' melléknévi igeneve, -ar 'him', -anyj-ana^ 'nőstény'; nin 'egy', ni- szótő, -n képző; hara . . . hara kapcsoló kötőszó; hat a had 'így volt, így van' határozói igeneve; humdyu 'éltek, élnek', humd' aorisztoszi alak, -yu többesjel).