Nyelvtudományi Közlemények 83. kötet (1981)
Tanulmányok - Varga János: A pluralitás és konnektivitás a részleges nyelvi szolidaritás jele [cirill] 422
424 VARGA JÁNOS xerja! 'bátya, apáinkkal közöld!' (aka 'bátya', p'ütkxun 'apáink', pl a p'i visszaható névmás rövid alakja, üt- ~* -at szótő, -k- képző, -xun többesjel; xerja 'közöld', xer- szótő, -jj-ja a felszólító mód jele). „Az a kifejezés, hogy pütxun 'apái, apja családja' nagyon jellemző a gilják nyelvben. A gilják rokonsági nomenklatúra szerint az embernek lehet sok apja és sok anyja, azaz olyan személyek, akiket így nevez; a pütxun tulajdonképpen 'személyek, akiket apáimnak hívok' értelmű; de ezzel együtt gyűjtőnév is: 'apám és családja, apámék'."7 „. . . Szahalin szigetén azt találjuk, hogy egy férfi fivérei összes feleségeivel és felesége összes nővéreivel van összeházasodva, ami női oldalról azt jelenti, hogy feleségének joga van férje fivéreivel és nővérei férjeivel nemileg szabadon érintkezni. Az eltérés a punalua-házasság tipikus formájától tehát csak az, hogy a férj fivérei és a nővérek férjei nem szükségképpen ugyanazok a személyek. A gilják nemcsak vérszerinti apját nevezi apjának, hanem apjának valamennyi fivérét is; a fivérek feleségeit, éppúgy mint anyja nővéreit, mind anyjának nevezi; mindezeknek a rokonoknak a gyermekeit fivéreinek és nővéreinek szólítja. Az elnevezésnek ez a módja tudvalevően az irokézeknél ós más észak-amerikai indián törzseknél, valamint egyes indiai törzseknél is fennáll. Míg azonban az utóbbiaknál már régóta nem felel meg a valóságos viszonyoknak, a giljákoknál a még ma is érvényes állapot megjelölésére szolgál."8 „A rokonsági terminusok a nivheknél nem individuálisak, hanem klasszifikáltak. Nem egy embert, hanem az emberek egész osztályát jelentik . . . ezért többes számú alakban fordulnak elő: nütkxun 'apáim', nümükxun 'anyáim' stb.9 (n- a ni 'én' jelen esetben birtokos jelzőként használt rövid alakja, -üt- és -ümü- szótövek, -k- képző, -xun többesjel). Arra kell gondolnunk, hogy a -kuj-kun összetett morféma, s különböző elemei jelölik az általa hordozott pluralitást és konnektivitást. A nivh szavak túlnyomó többségében a kezdőhangoknak van értelemmegkülönböztető funkciójuk. Következésképpen a -kuj-kun többes jel k kezdőhangja is ezt a funkciót tölti be, azaz a pluralitást, a több fogalmát hordozza. Valószínű azonban, hogy eredetileg a -k ~ -y ~ -x komitativusi jelentésű lehetett, amit az iyrüd 'vele együtt csinál valamit' tranzitív ige őriz, melyből kikülöníthető a -y- elem együttességi jelentéssel. A mellérendelt mondatrészeknek az osztjákéra emlékeztető összekapcsolása kettes, többes és egyedi kapcsoló kézők segítségével történik. Összetevőik — az egyedi kivételével — szinte teljesen megegyeznek a többesjelével. A komitatívusz-plurálisnak nevezett együttességi többes szám képzője az amuri nyelvjárásban -ko ~ -yo ~ -go ~ -xoj-kon -~ -yon ~ -gon ~ -xon, a szahaliniban -kunu ~ -yunu ~ -gunu ~ -xunu. Ezek azt fejezik ki, hogy az egynemű mellérendelt mondatrészek önmagukban több összetevőből állnak. A konkrét több fogalmát hordozva alakilag leginkább hasonlítanak a többesjelre. Sőt az alaki hasonlóságon túl érdemi egyezés is kimutatható köztük: Sz. nafat p'ümkxun p'ütkxundo% viilo ? (Krejnovics személyes archívumából) 'most hát anyáimhoz, apáimhoz menjek-e?' (p'ümkxun 'anyái', p' a p'i visszaható névmás rövid alakja, üm ~ ümü szótő, -k- névszóképző, -xun 7 STERNBERG: i. m. 21. 1. 52. sz. jegyzet. 8 ENGELS F., A csoportházasság egy újabban felfedezett esete. Marx-Engels Művei. 22. Budapest 1970. 330. 1. 9 KREJNOVICS, HHBXTV (3arafloiHbie oÖHTaTejni CaxajiHHa u Aiwypa). MocKBa 1973. 263-264.
