Nyelvtudományi Közlemények 83. kötet (1981)

Tanulmányok - Varga János: A pluralitás és konnektivitás a részleges nyelvi szolidaritás jele [cirill] 422

A pluralitás és konnektivitás mint a részleges nyelvi szolidaritás jele1 A magyar nyelvészeti szakirodalomban az olyan konnektív szerepű nyelvi elemek morfológiai jelölőit, amelyek vagy külön számjelekkel kiegészülve, vagy önmagukban egyre inkább a számjelölő funkció felé tendálva fejezik ki a megjelölt személyhez szorosan hozzátartozó csoport összességét, HAJDÚ PÉTER vizsgálta tüzetesen.2

Megállapította azt, hogy ezek a kifejező eszközök a finnugor nyelvekben a PFU *-ijc alakra vezethetők vissza, de a különböző nyelvcsaládokban szükségszerűen eltérőek. „Ami viszont közös bennük: az egybekapcsolás megjelenítése nomen possessoris, illetve kollektív képző (-j- esetleg számjelek) segítségével, az feltehetőleg az észak-szibériai nyelvi szövetségnek az Ochotszki-tengertől az Észak-Dvináig terjedő zónájában megvalósult részleges nyelvi szolidaritás jele. A finnugor ós a szamojéd konnektív-reciprok képzők anyagi egyezésén, genetikai kapcsolatán kívül 1 A

dolgozatban a példák és a téma megvilágítását segítő néprajzi adatok L. J. STERNBERG és J. A. KREJNOVICS műveiből származnak. A fonetikai és morfológiai vonatkozások alapvetően J. A. KREJNOVICS (OoHeráKa HHBXCKoro yrauKa. MocKBa—JleHHHrpaA, 1937) és V. Z. PANITLOV (rpaMMaraKa HHBXCKoro H3biKa. I —II. MocKBa—JleHHHrpaA, 1962, 1965) műveire épülnek. LEV JAKOVXEVICS STERNBERG a távolkeleti népek egyik első és kimagasló kutatója. 1886-ban a cárizmus elleni mozgalomban való részvételéért bebörtönözték. 1889-ben 10 évre száműzték Szahalin szigetére, ahol megismerte a nivhek életét, elsajátította nyelvüket, felderítette társadalmi rendszerüket. Engels nagy jelentőséget tulajdonított Sternberg néprajzi tanulmányainak, aki 1899-től Póterváron elméleti tudományos tevékenységet fejtett ki. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után a Leningrádi Állami Egyetem professzora lett. JERUHIM (JURIJ) ABRAMOVICS KREJNOVICS néprajzi szakos hallgatóként Sternberg tanítványa volt, majd munkásságának közvetlen folytatójaként kiemelkedő eredményeket ért el a néprajzkutatás és a nyelvészet terén. A nivh, a jukagir, a ket és más paleoszibériai nyelvek szakértője, a nivh írásbeliség megteremtője, a Szovjet Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének tudományos tanácsadója. A finnugor nyelvészetben használt jelektől eltérő fonémák: x palatális zöngétlen spiráns, y palatális zöngés spiráns, q veláris zöngétlen explozíva, % veláris zöngétlen spiráns, ty veláris zöngés spiráns, h pharyngális zöngétlen spiráns, r\ palatális nazális explozíva, f dentális zöngétlen spiráns (a rs, s hangokhoz áll közel). A betűk jobb felső oldalán levő ' jel az aspiráltságot, az Am. rövidítés az amuri, a Sz. a szahalini nyelvjárást jelenti. Elve az alkalommal köszönetet mondok J. A. Krejnovics leningrádi nyelv- és néprajztudósnak konzultációiért, értékes tanácsaiért, Sternberg szövegeinek szahalini nivhek bevonásával történt pontosításáért. 2 HAJDÚ PÉTER,

A szamojéd konnektív-reciprok képző genetikai és areális-tipológiai összefüggései. NyK 71: 61 — 78. Uő: Arealógia ós uralisztika. NyK 77: 147 — 152. Uő: A kamassz -sar\ többesjel eredetéről. Nyelvészeti Dolgozatok. 137. Szeged 1975 — 1976. Uő: Bevezetés az uráli nyelvtudományba. Budapest 1976 (különösen: 67 — 68., 129 — 131. 1.). Uő: Language Contacts in North-West Siberia. Fenno-Ugrica 1: 00 — 00. Suecana Uppsala 1979.