Nyelvtudományi Közlemények 83. kötet (1981)

Tanulmányok - Hunyadi László: A magyar fókuszképzés egy újabb esete [A New Case of Hungarian Focusing] 402

412 VEKERDI JÓZSEF csak olyan szavakat vett át a későbbiek során a cigány nyelv, amelyek ugyanabba a kategóriába tartoztak, mint Indiából örökölt szavai, azaz a közvetlenül fogyasztható, termelőmunka befektetését nem igénylő mezőgazdasági késztermékeket jelölték. Az indo-iráni határvidéken beszélt dard nyelvekből a phabaj 'alma' < *b7iabbä (T 9387) gyümölcsnév került a cigányba. Iráni kölcsönszavak: dzov 'zab' (egyes nyelvjárásokban 'árpa') < dzou 'árpa',5 sir

'fokhagyma' < sir, ambrol 'körte' < amrüd, harbuz 'sárgadinnye' < harbüza, avdin agvin 'méz' < angabín, busni 'kecske' < buz. örmény kölcsönszó: dudum 'tök'. Görög kölcsönzés: papin 'lúd' < náma, ropaj 'répa' < Qcmávi. A mezőgazdasági késztermékek fogalomkörével rokon területről átvett iráni kölcsönszavak: réz 'szőlőskert' < raz, duáel 'fej' < düSidan. Fenti kölcsönszavak legtöbb európai cigány nyelvben tartósan meggyökeresedtek, míg a mezőgazdasági termelőmunkával kapcsolatos kifejezések minden országban mások: säntij, äeij, kapälij, kasälij stb. a magyarországi nyelvjárásokban, illetőleg magyar szavak tükörfordítása, pl. chivel 'hajít' a vetés kifejezésere, a magyar vet ige kettős értelme alapján. II. Vadászat és halászat terén a következő indiai eredetű cigány szavak ismeretesek: SoSoj 'nyúl' < saéa (? T 12357), ruv 'farkas' < *ruka (T 10754), mackó 'hal' < matsya (T 9758), cirikli 'madár' < *citaka (T 4571). Magyarországon nem ismeretes, más országok cigány nyelvjárásaiban előfordul a szintén indiai eredetű ric 'medve' szó is (nálunk medva). Egyéb erdei állatok, halfajták, madarak megnevezésére nincs indiai eredetű szó a cigány nyelvben, és egyetlen kifejezés sincs a vadászat vagy halászat eszközeire, ill. műveleteire (pl. lő, nyíl, csapda, háló, horog, lép stb.). Ez arra mutat, hogy a vadászat és halászat nem volt kiművelt, rendszeres megélhetési forrásuk a cigányok indiai elődeinek, legfeljebb alkalmi vadfogással egészítették ki táplálkozásukat, ugyanúgy, ahogy sündisznó vagy ürge fogásával a mai cigányok, akiknél szintén nem beszélhetünk vadászatról, mint foglalkozási ágról. A cigány szókincs ezen a területen sem gazdagodott jelentős mértékben kölcsönszavakkal a későbbi századokban. Erdei állatok és halfajták jelölésére nem gyökeresedtek meg jövevényszavak a nyelvben: országonként más szavakat használnak. Pl. Magyarországon az őz ëzika, a szarvas az oláh cigány nyelvjárásban román szóval cerbo < cerb, a magyar cigány nyelvjárásban sarvaëi. Madarak közül mindössze a szarka jelölésére vett át tartós kölcsönszót valamennyi cigány nyelv a görögből: kekeráMa < xaoaxáCa. Ez a nyelvi konzervatívizmus ismét az életmód változatlan őrzését tükrözi: az idevágó terminológia meghonosodásának elmaradása annak következménye, hogy a vadászat és halászat nem vált az idők folyamán hagyományos cigány foglalkozássá. Az erdei állatokat, halakat és madarakat jelölő szókincs korlátozott volta félreértésre adhat alkalmat: az állatok jelölésével kapcsolatos szókincs általános szegénységének tűnhetik. Erről egyáltalán nincs szó. Fentebb láttuk, hogy a haszonállatok közül mind indiai eredetű szavakkal, mind jövevényszavakkal jelöl néhányat a nyelv, és ezen túlmenőleg, meglehetősen gazdag indiai eredetű cigány szóanyag van olyan állatok jelölésére, amelyekkel a mindennapi életben rendszeres jelleggel kapcsolatba kerültek: birili 'darázs, méh' < varöla (T 11330), dzukel 'kutya' < yukuta, dzuv 'tetű' < yüka (T 10512), 5 A

dzov szó szokásos indiai eredeztetése az óind yava 'árpa' szóból (T 1043) tarthatatlan, mert ellentmond az a > e hangfejlődési törvénynek, vö. nava > nëvo 'új', jana > dzêno 'személy'.