Nyelvtudományi Közlemények 83. kötet (1981)

Tanulmányok - Sz. Bakró-Nagy Marianne: Rekonstrukció és jelentésváltozás [Reconstruction and Semantic Change] 29

32 SZ. BAKRÓ-NAGY MARIANNE leány-nyelv egy-egy jelentésének a szemantikai jegyeihez. Táblázatunkon végigtekintve azonnal kiderül, hogy a mordvinban az 'üt', a cseremiszben a 'bevág', az osztjákban és a vogulban a 'rúg' képviseli ezeket a jelentéseket, ezek őrizték meg, úgymond, legjobban a kikövetkeztethető eredeti jelentést, és ezeken keresztül vezethetjük le a többi jelentést is. Az alapjelentés kikövetkeztetéséhez tehát a következő jegyeket kell alapul vennünk: Mordvin Cseremisz Osztják-vogul I. 'üt' V. 'bevág' IX/XHI. 'rúg' [fiz. csel.] + + + [ember] + + + [állat] — — + [érint] + + + [kézzel] + — — [eszközzel] + + — [lábbal] — — 4-[egyszer] + + _i_ [erővel] + + + [embert] + — + [állatot] + — + [tárgyat] + + + [okozza, hogy behatol] — f — Ezek közül a következő jegyeket találhatjuk meg mind a négy nyelvben: [fizikai cselekvés], [ember], [érint], [egyszer], [erővel], [tárgyat]. Ezek a jegyek azonban még mindig nem elegendőek ahhoz, hogy az alap jelentést rekonstruálni tudjuk. Feltehetően nincsenek olyan igék, amelyeknek jelentései ezekkel a jegyekkel leírhatók volnának, ha tudjuk, hogy az ún. érintést jelentő igék (contact verbs) legalább két argumentumúak: ,,The surface-contact verbs hit, touch, strike, etc. require conceptually at least two arguments in all of their uses, namely the objects which corne intő contact, but they accept as a third argument the animate being that is responsible for the coming-into contact" (FILLMORE 1971. 375). Az ilyen típusú igék jelentéseinek a leírásában tehát feltétlenül szerepelnie kell két jegynek, amelyek az egymással érintkező dolgokat írják le, de még egy harmadik is lehetséges, ti. a cselekvés végzőjét leíró jegy (amit nálunk az [ember] képvisel). Az elengedhetetlen kettő közül viszont csak egy olyat tudtunk kijelölni, amelyik mind a négy igében szerepelt: [tárgyat], tehát megoldásra vár továbbra is, hogy milyen jegyeket használhatunk fel a rekonstrukciónkhoz. Mivel e probléma szorosan összefügg korábban említett első kérdésünkkel (ti. miért 'érint valakit/valamit' formában fogalmaztuk meg az alapjelentést a megfelelő jegyek felírása helyett), az alábbiakban megpróbáljuk megkeresni rájuk a közös választ. Az eddig elmondottak összefoglalásául azonban már most érdemes megállapítani a következőket: — az egyes leány-nyelvi jelentések elemzése után a közös jegyek kiválasztásakor minden nyelvből csak egyetlen jelentés jegyeit használhatjuk fel, amelyek azonban nem valamilyen előzetes belső rekonstrukcióval kialakított, hipotetikus jelentés jegyei; ezzel elkerülhető, hogy a több jelentéssel résztvevő nyelvek jelentéseinek jegyei domináljanak;