Nyelvtudományi Közlemények 83. kötet (1981)

Tanulmányok - Sz. Bakró-Nagy Marianne: Rekonstrukció és jelentésváltozás [Reconstruction and Semantic Change] 29

.REKONSTRUKCIÓ ÉS JELENTÉSVÁLTOZÁS 31 Jegyek Mordvin Oseremisz Osztják Vogul összesen 1. [fiz. csel.] + + + + 4 2. [erővel] + + + + 4 3. [ember] + + + — 3 4. [érint] + + + — 3 5. [egyszer] + — + + 3 6. [embert] ~l" — + — 2 7. [állatot] + — + — 2 8. [tárgyat] — + + — 2 9. [eszközzel] + + — — 2 10. [lábbal] — — + -L 2 11. [állat] — — + + 2 12. [többször] 4-+ — — 2 A további nyolc jegy csupán egyszer-egyszer fordul elő. A belső rekonstrukciónak megfelelően most már csak ezek közül kell kikeresnünk a közöseket: a [fizikai cselekvés] és az [erővel] valamennyiben közös; a cselekvés végzőjét leíró jegy három esetben [ember], két esetben [állat], az [érint] három nyelvben szerepel (a vogulban nincs kijelölve), háromszor szerepel az [egyszer] és kétszer a [többször] jegy; a cselekvés eszközét leíró jegyek közül az [eszköz], [láb] kétszer-kétszer, a [kéz] csak egyszer van meg; amire a cselekvés irányul: [embert], [állatot], [tárgyat] kétszer-kétszer (a vogulban nincs kijelölve). Azok a jegyek, amelyek csupán egyszer-egyszer vannak kijelölve a közös jegyek kiválasztásánál nem jöhetnek számításba, tehát csak az első 12 jegyet vehetjük figyelembe. Az ellentmondás azonnal kiderül, ha például a 9. és 10. jegyet nézzük, hiszen az előbbi az obi-ugor nyelvekben nem fordul elő, az utóbbi viszont a volgaiakban nem (de nagyon hasonló a helyzet a 3. és 11., és az 5. és 11. jegyek esetében is). Magyarázatként kínálkoznék esetleg, hogy a volgai és az obi-ugor nyelvek jelentései jelentésváltozásokon mentek át: a mordvinban és a cseremiszben úgy szűkült a jelentés, hogy csak az [eszközzel] jegy maradt meg bennük, az oszt jakban—vogulban pedig csak a [lábbal]. E magyarázatot talán még el is fogadhatnánk (a jelentésváltozások kapcsán még visszatérünk rá), ha nem kellene számolnunk azzal a ténnyel, hogy volt egy olyan jelentésünk, amelyiknek a jegyei, a cselekvés eszközét leíró jegyek kivételével, megegyeztek az előzetesen kikövetketetett alapjelentés jegyeivel. Ez a mordvin (I.) 'üt' volt, amelyikben a [lábbal] jegy nem volt meg, s az [eszközzel] is csak a [kézzel] mellett vagylagosan. Folyamodjunk itt is a jelentésváltozáshoz, s mondjuk azt, hogy a [kézzel] jegy az 'üt'-ben csak másodlagosan, jelentésváltozás következtében írható fel? Vajon értelmes-e magyarázgatni olyasvalamit, ami az összes megvizsgált jelentés közül a legkevésbé szorul magyarázatra, mivel 1) ez egyezik meg leginkább a rekonstruálható alap jelentéssel, és 2) ezen keresztül — mint látni fogjuk — vezethető le a többi mordvin és cseremisz jelentés is. Megállapítható tehát, hogy az előzetes belső rekonstrukció itt sem vezet eredményre. A megoldást éppen az említett 'üt' kínálja: minden leány-nyelvből csak egyetlen jelentés jegyeit használhatjuk fel a rekonstrukcióban, és ez nem valamilyen előzetesen rekonstruált proto-leány-nyelvi jelentés, hanem egy az adatoltak közül. Az, amelyik szemantikai jegyeit tekintve a legközelebb áll a többi