Nyelvtudományi Közlemények 83. kötet (1981)

Tanulmányok - Bańczerowski Janusz: A nyelvi közlés természete és a nyelvi funkciók [cirill] 293

310 BAÏÎCZEROWSKI JANUSZ Tulajdonképpen ezt a funkciót az előbb említett két funkció eszközének lehet tekinteni. Meg kell jegyezni, hogy Halliday által megkülönböztetett funkciók a kijelentés felszíni struktúrájával kapcsolatosak. Az ideatív funkció az egyén által generált szöveget nyelven kívüli, megismerési tapasztalatához viszonyítja. E téren analógiát látunk az ideatív és a reprezentatív funkció között, mert az utóbbi azt a relációt fejezi ki, amely a közlés ós az általa hordozott tartalom között valósul meg. Megjegyezzük azonban, hogy az ideatív funkció jobban figyelembe veszi a szubjektumot. Az interperszonális funkció, véleményünk szerint, megfelel az általános kommunikatív funkciónak, de jobban kiemeli a társadalmi tényezőt pl. a kérdező, vagy a riportot készítő személynek a szerepét az adott eseménnyel összefüggésben. És végül, a textusi funkciónak, amely a kijelentés elemeit a kontextushoz viszonyítja, nincs megfelelője sem Jakobsonnál, sem Guiraudnál, sem másoknál. A fentieket összegezve és az általunk kidolgozott nyelvi kommunikációs modellt szem előtt tartva a következő nyelvi funkciókat tekintjük alapvetőnek: a kommunikatív, a reprezentatív (szimbolikus), az emocionális és a megismerési funkciót. Ezt a következő séma ábrázolja: Io b j e k t í v valóság S-; ; f—; '; reprezentatív es megismerési funkció nyelv nr——• p- I kommunikativ es emocionális funkció társadalom Ahogy a fentiekből kitűnik a kommunikációs aktus révén a nyelvi funkciók is kommunikációs szituáció összetevői, tehát a fent vázolt elemzésnek fontos tényezői. • Befejező megjegyzések A munka első részében, a nyelvi kommunikációs modellből kiindulva, kísérletet tettünk arra, hogy feltárjuk a kommunikációs szituáció összetevőit ós hatását a nyelvi közlés strukturális felépítésére. Véleményünk szerint, a nyelvi közlés csak a kommunikációs szituáció figyelembe vételével elemezhető helyesen. Kimutattuk azokat a különbségeket is, amelyek a beszélt ós az írott közlés között fennállnak, továbbá megpróbáltuk minősíteni ós osztályozni a nyelvi közléseket. A második részben külön foglalkoztunk a nyelvi funkciók problémájával, mivel meggyőződésünk, hogy a nyelvi funkciókat nem lehet figyelmen kívül hagyni a kommunikációs szituáció leírásánál. így kénytelenek voltunk meghatározni saját álláspontunkat e kérdést illetően. Ez nyelvelméleti kórdós is. Szerintünk, a dolgozatban felvetett problémák olyan nyelvelmélet létrehozására jogosítanak fel bennünket, amely a kommunikációs szituációban szereplő nyelvi közlést alapegységként kezelné. BANCZEROWSKI JANUSZ