Nyelvtudományi Közlemények 83. kötet (1981)
Tanulmányok - Bańczerowski Janusz: A nyelvi közlés természete és a nyelvi funkciók [cirill] 293
A NYELVI KÖZLÉS TERMÉSZETE ÉS A NYELVI FUNKCIÓK 307 figyelembe kell venni az információvevő magatartását, tapasztalatait, képzettségét, temperamentumát, pillanatnyi hangulatát is stb. Nem nehéz tehát belátni, hogy egy ilyen elemzésben sok az olyan szubjektív tényező, amelyet nem lehet elkerülni. Ezt figyelembe véve úgy véljük, hogy az emocionális funkció megkülönböztetése jogos, de azt is meg kell mondani, hogy ezt a funkciót nem lehet egyértelműen elválasztani a kommunikatív funkciótól. Szenteljünk egy kis figyelmet annak a kérdésnek, hogy hogyan viszonyul a kommunikatív funkció az impresszívhez. Megjegyezzük, hogy a kommunikatív funkció értelmezésénél azt tételeztük fel, hogy az adó által továbbított információt a vevő percipiálja, feldolgozza és reagál rá. Például Tűz!, Tolvaj! Szörnyű baleset! Segítség! stb. felkiáltásra az információvevő tudatában egy többé vagy kevésbé meghatározott kép jelenik meg, és annak hatására a vevő bizonyos cselekvéseket is végrehajthat. Ez azt jelenti, hogy a befogadott információ hatására a vevő megváltoztathatja a magatartását, de ennek ellenkezője is előfordulhat. A vevő befogadhatja az információt, amely bizonyos cselekvést is kivált, de a tudatában nem okvetlenül a megfelelő kép jön létre. Ez különösen ott fordul elő, ahol a vevő (vevők) figyelme állandóan ilyen szignálok befogadására irányul, pl. rendőrök, a tűzoltók stb. esetében. Tehát az impreszszív funkció ebben az esetben teljesen vagy részben mellőzheti a tudati fázist. Ennek tükrében az impresszív funkciót alárendeltnek tekintjük a kommunikatív funkcióhoz viszonyítva. A kommunikatív funkció feltételezi az ábrázoló funkció létezését is. Ez a funkció egyértelműen kitűnik Bühler modelljéből. Az ábrázoló funkció nem más, mint a valósághoz való viszony, a kommunikatív és az emocionális funkció meghatározásánál viszont figyelembe vettük a nyelvnek a társadalomhoz való viszonyát is.40 A fentieket a következő módon ábrázolhatjuk: objekti'v valóság f a b r á z o I 6 íreprezentatív) funkció nyelv kommunikatív és emóciónál is funkció társadalom Ahhoz, hogy a nyelv reprezentatív funkciója megjelenjen legalább három elemre van szükség, ezek: az adó, a nyelvi jel és az objektív valóság. Az adó által generált nyelvi jel eljut a vevőhöz, ilymódon egy negyedik elemről is beszélhetünk, ez a vevő. Ha a nyelvi jel percipiálása megtörténik, akkor már a kommunikatív funkcióról beszélhetünk. A valóságban viszont néha olyan esetekkel is találkozhatunk, ahol a szabályosan megszerkesztett és továbbított közlés vétele nem történik meg. Előfordulhat ugyanis, hogy a vevő egyszerűen nem hallotta meg azt, amit mondtunk neki, vagy valaki például „magában" 40 FURDAL, A., Jçzykoznawstwo'otwarte. Opolskie Towarzystwo Przyjaciól Nauk, Opole 1977. 42-59.
