Nyelvtudományi Közlemények 83. kötet (1981)
Tanulmányok - Bańczerowski Janusz: A nyelvi közlés természete és a nyelvi funkciók [cirill] 293
A ÎÏYELVI KÖZLÉS TERMÉSZETE ÉS A ÎÎYELVI FUNKCIÓK 295 A fentieket figyelembe véve, olyan következtetésekre juthatunk, hogy a beszélt szöveg elemzése semmiképpen sem korlátozódhat csupán a nyelvészet által kidolgozott eszköztár alkalmazására, mivel az utóbbi kutatási tárgyának tulajdonképpen az írott szöveget tekinti. Véleményünk szerint az írott szöveg elemzésénél nemcsak a nyelvi kommunikáció végső produktumát, a szöveget kell figyelembe venni, hanem magát a folyamatot is. Ahogy Gak írja: „. . . Bbl-CKa3biBaHne o6o3HaMaeT 0Tpe30K cHTyan,HH B uejioM, BKJiioqafl H ero OCHOBHOH ajieMem — npouecc, OHO HenocpeACTBeHHO COOTHOCHÏCH C KOHKpeTHOH CHTyauHeíí, TÓ, wro OHO o6o3HaMaeT — o6i>eKTHBHO no OTHOiueHHK) K CHCTeMe".8 Ily módon a következő kérdés merülhet fel: hogyan lehetne leírni a fenti módon megfogalmazott kommunikációs szituációt, figyelembe véve a gesztusokat, a mimikát stb. is. Minderre szükség van a nyelvi kommunikáció és a nyelv lehetőleg adekvát modelljének felépítéséhez. Fel kell tárnunk a Kk és a K ny valamennyi törvényszerűségét, és fel kell állítanunk a két jelenségre jellemző kölcsönösen egymást feltételező szabályrendszert. Tudomásunk szerint ilyen munka még nem készült a nyelvtudományban. Nagyon nehéz tehát egy ilyen konkrét elemzésre vállalkozni annál is inkább, mivel a jelen tanulmány korlátozott volta sem teszi ezt lehetővé. Egyelőre beérjük azzal, hogy néhány javaslatot teszünk a kommunikációs szituáció leírását illetően. Szerintünk meg kell pontosan határozni az összes lehetséges szituációtípust, figyelembe véve az olyan paramétereket is, mint pl. a kommunikációs aktus célja, helye, ideje, és meg kell állapítani azokat a kapcsolatokat is, amelyek a vizsgált kommunikációs aktusban összekötik a partnereket. Egyáltalán nem közömbös számunkra, hogy milyen módon valósul meg a kommunikáció, közvetlenül-e vagy valamilyen műszaki berendezés, pl. telefon, rádió, magnetofon stb. segítségével. Ez utóbbi esetekben tanulmányozni kell nemcsak az adott berendezés sajátos jellemzőit, hanem azoknak a szövegre gyakorolt hatását is. Azt a folyamatot is le kell írni, amely során az egyes kinezikai jeleket — pl. a telefonbeszélgetés esetében — szupraszegmentális elemekké transzformáljuk. Véleményünk szerint a szövegleírásnak az összes kinezikai és proxemikai jelet is tartalmaznia kell. Ez azt jelenti, hogy ki kell térni annak a térnek a teljes leírására,9 amelyben a vizsgált szöveg generálása történt; figyelembe kell venni a kéz, a fej, a törzs mozdulatait, valamint az arc mimikáját stb. is. Meg kell határozni azokat a viszonyokat is, amelyek a nyelvi elemek és az azokat kísérő paralingvisztikai elemek között fennállnak. Ugy tűnik, hogy ez az egyetlen út ahhoz, hogy a Kk -t ós a K ny -t pontosabban leírjuk. Ahogy Leontjev írja: „TojibKO BHAH paöoTaromyio MauiHHy, r^e Bee cocTaBjifliom.He eë ACTajiH BH-noiiHHioT CBOK) qacTb paÖoTbi, MO>KHO noHHTb, jLJifl qero STH fleTajiH Hy>KHbi B HeM. Ho Aa>Ke onncaB Ka>KAyio H3 STHX AeTajieM KaK nacTb uenoft MauiHHbi, MM He CMO>KeM noHHTb cTeneHb HX HeoßxoAHMOcTH AJIH paöoTbi B uenoM, HX oTHocHTejibHyio 3Ha*IHM0CTb H B03M0>KH0CTH B3aHM03aMeHbI, ecjiH He 6yAeM nOHHMaTb, B qëM 3a-KumaeTCH caivia 3Ta paöoTa, AJIH ^ero CJIV>KHT MauiHHa,"10 • 8 TaK, B. T., npoöJieMbi jieKCHKO-rpaMMaranecKOH opraHtoauHH npeA-noHíertuH. ABTO-pe(J)epaT ÄOKT. ^HC, MocKBa 1968. 11. 9 WATSON, M. O., Proxemic Behavior. A Cross-Cultural Study. Mouton, The Hague 1970; HOPPAL MIHÁLY, Terek és tárgyak a köznapi kommunikációban In: Rádió es televízió szemle. Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Budapest 77/3. 10 JleoHTbeB, A. A., BwcKa3biBaHHe KaK npe^MeT jiHHrBHcraKH, ncHXOJiHHrBHCTHKH H TeopHH KOMMyHHKauHH. In: CHHTaKCHc TeKcfa. H3^. HayKa, MocKBa 1979. 26.
