Nyelvtudományi Közlemények 83. kötet (1981)

Tanulmányok - Kiefer Ferenc: A kérdő mondatról [Questions] 273

290 KIBFER FERENC (49) Ki járhatott erre ? kérdés elhangozhat az „ezt kérdezem", „ezen gondolkozom" és az „ezt vizsgálom (érzékszerveimmel)" kontextusban, sőt hordozhatja a csodálkozás emócióját is. Az (50) Egy betörő. válasz is elképzelhető az „ezt mondta nekem a megkérdezett", „erre jöttem rá gondolkodás révén" és az „erre mutatnak (érzékszerveimmel végzett) vizsgálódásaim" kontextusban és lehetséges a csodálkozás attitűdjével is. A kijelentésattitűdök alapján tehát visszakövetkeztethetünk alapvető kognitív attitűdökre, amelyeknek létezése bizonyos mórtékig megfigyeléssel is igazolható. Ha most kognitív attitűdökön nem az itt tárgyalt kognitív attitűdöket értjük, hanem az egyáltalán lehetséges kognitív attitűdöket, akkor a következő összefüggés érvényes: (51) Minden kijelentésattitűdnek megfelel egy kognitív attitűd, de ennek fordítottja általában nem áll. Mondanivalómnak végére értem. Dolgozatomban elsősorban a kérdő mondatok pragmatikai értelmezéséhez alapul szolgáló beszédhelyzetek elméleti igényű leírása ós a kérdő mondatok valamint a függő kérdések közötti jelentéstani összefüggések vizsgálata érdekelt. Részletesebben a kérdő mondatok jelentésével és a pragmatikai értelmezés néhány más szempontjával másutt foglalkoztam (KIEFER 1981). E helyen a kérdő mondatok jelentését csak olyan mértékben tárgyaltam, amennyire a dolgozat előbb említett főcéljai szempontjából erre szükség volt. Befejezésül hadd említsek néhány a vizsgált kérdésekkel kapcsolatos megoldatlan problémát. (1) A kognitív attitűdöket nem tudjuk nyelvészeti eszközökkel megállapítani, hiszen nem nyelvészeti kategóriákról van szó. A dolgozat ezen a ponton érintkezik a pszichológiával. Azt hiszem azonban, hogy a pszichológia sem tud biztosat mondani a kognitív állapotokról és folyamatokról. Éppen ezért én sem tehettem mást, mint hogy felvettem („posztuláltam") néhány kognitív attitűdöt, amelyeket aztán felhasználtam a beszédhelyzetek leírására. Eljárásomat bizonyos mértékig az eredmény igazolhatja: úgy hiszem, sikerült megmutatnom, hogy a kérdő mondatok pragmatikai értelmezése szempontjából számba jövő négy alapvető beszédhelyzet adekvát módon jellemezhető a posztulált kognitív attitűdök segítségével. Ezzel azonban a kognitív attitűdök kérdése még nincs megoldva. (2) A négy beszédhelyzet csak vázát szolgáltatja a pragmatikai értelmezésnek. Az egyes kérdéstípusok funkcióinak leírása sokszor szükségessé teszi további pragmatikai feltételeknek az elemzésbe való bevonását. (3) A válaszhalmaz pragmatikai korlátozása is lehet érdekes elméleti kérdés. Ezenkívül a pragmatikailag adekvát válasz nem is biztos, hogy eleme kell hogy legyen a válaszhalmaznak. Mindezekkel a kérdésekkel nem foglalkoztam. A válaszokkal egyébként is csak azért foglalkoztam dolgozatomban, mert a válaszhalmazra szükségem volt a kérdő mondatok osztályozásához ós kijelentéstartalmuk megállapításához.