Nyelvtudományi Közlemények 83. kötet (1981)

Tanulmányok - Kiefer Ferenc: A kérdő mondatról [Questions] 273

A KÉRDŐ MONDATBÓL 291 (4) Ami a kérdő mondatok szemantikai jelentését illeti, még mindig nem egészen világos a Q kérdő operátor értelmezése és elméleti helyzete („státusza"). Mit jelent vajon pontosan az, hogy ,,a beszelő felteszi a kérdést", vagy hogy „kérdésként tesz fel egy nyitott struktúrát"? (5) Nem világos a nyitott és a kiegészítendő kérdések viszonya. Formai kritériumok alapján közel állnak egymáshoz és a lehetséges válaszok (válaszhalmazok) szempontjából sem olyan nagy a különbség, mint ahogy arra tárgyalásom alapján következtetni lehetne. Valahogy az az érzésem, hogy a nyitott kérdések azért nyitottak, mert jellemzésük megoldatlan. (6) A függő kérdés, mint tudjuk, érintkezik a célhatározói és okhatározói mellékmondattal (vö. HADROVICS 1969. 260—261). Pl. Azért hívatta, hogy nem volna-e kedve Bécsbe utazni. Szidja a fiát, hogy miért nem tanul jobban. Ezek a mondatok nem magyarázhatók (legalábbis nem közvetlenül) a dolgozatomban tárgyalt kijelentésattitűdökkel.8 8 Dolgozatomban

a kérdő mondatokat kizárólag a beszélő szempontjából vizs" gáltam. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy a hallgató-központú vizsgálat is fontos probléma. Ahhoz, hogy valóban létrejöjjön egy információt kérő kérdés, egy didaktikai vagy vizsgakérdés, stb. a hallgatónak fel kell ismernie a beszélő kognitív attitűdjeit. Az adekvát válaszhoz ezenfelül a hallgatónak ismernie kell a beszédhelyzet külső körülményeit, fel kell ismernie a beszélő explicite meg nem fogalmazott feltevéseit stb. KIEFER FERENC Irodalom BOLLNGER 1978: D. Bolinger, Yes-no questions are not alternative questions. In: H. Híz (szerk.), Questions. D. Reidel, Dordrecht. 87 — 105. CONRAD 1978: R. CONRAD, Studien zur Syntax und Semantik von Frage und Antwort, Studia Grammatica XIX. Berlin. DOHERTY (előkészületben) : M. DOHERTY, The epistemic meaning of questions and Statements. F. KTEFER (szerk.) Questions and Answers. HADROVICS 1969: HADROVICS LÁSZLÓ, A funkcionális magyar mondattan alapjai. Akadémiai Kiadó, Budapest. HARRIS 1968: Z. HARRIS, Mathernatieal Structures of Language. Interscience Publishers, New York — Sidney—Toronto. KÁROLY 1964: KÁROLY SÁNDOR, A mondatfajták vizsgálata a funkció és forma szempontjából. NyK 66: 67-88. KATZ-POSTAL 1964: J. J. KATZ —P. M. POSTAL, An Integrated Theory of Linguistic Descriptions. M. I. T. Press, Cambridge. KIEFER 1978: KIEFER FERENC, Factivity in Hungárián. Studies in Language 2/2: 165 — 197. KIEFER (megjelenés alatt) : KIEFER FERENC, A kérdő mondatok szemantikájáról és pragmatikájáról. Rácz Endre (szerk.), Szövegnyelvészet. LADÁNYI 1962: LADÁNYI PÉTER, A kérdő mondatok logikai analíziséhez (Egy interrogativ logika vázlata). NyK 64: 187 — 207. LANGACKER 1970: R. LANGACKER, English question intonation. A. L. Vanek, J. M. Sadock (szerk.), Studies Presented to Robert B. Lees by his Students, Edmonton, Alberta, Linguistic Research. MILLER-JOHNSON-LAIRD 1976: G. A. MILLER—PH. JOHNSON-LADEID, Language and Perception. Harvard TJniversity Press, Cambridge. MOTSCH 1980: W. MOTSCH, Situational context and illocutionary force. J. R. SEARLE — F. KIEFER—M. BIERWISCH (szerk.), Speech Act Theory and Pragmatics. D. Reidel, Dordrecht. 155-168. REICHENBACH 1947: H. REICHENBACH, Elements of Symbolic Logic. The Free Press, New York SEARLE 1975: J. R. SEARLE, Indirect Speech Acts. Syntax and Semantics 3: 59 — 82. 2*