Nyelvtudományi Közlemények 83. kötet (1981)

Tanulmányok - Kiefer Ferenc: A kérdő mondatról [Questions] 273

288 KIEFER FERENC dat aktuális tagolásának függvénye (vö. KIEFER 1978). Anélkül, hogy most a részletekbe bocsátkoznánk, nézzük meg a következő mondatokat ! # (39) (a) Péter csak bámult, hogy mi lett ebből. (b) Mindenki csodálkozott azon, hogy mi történt. (c) A feleségem kétségbeesett, hogy mi történt. (39) (a) —(c) esetében viszont a főmondatban már faktív predikátumokkal van dolgunk, következésképpen a bennük kifejezésre jutó attitűdök válaszattitűdök. Semmi kétség sem fér tehát ahhoz, hogy a kijelentésattitűdök között emotiv predikátumok is előfordulhatnak. Ezek az attitűdök a mondat szemantikai szerkezetétől függően lehetnek kérdés- vagy válaszattitűdök.7 Az érzelmi attitűdöt kifejező kérdések jellemzésénél ((25) (c)) említett KÍVÁN (B, FELISMER (H, EMOT (B, V

K))) megint csak nem szerepel a kérdés- és válaszattitűdök között. Végül a problémakérdések jellemzésénél szereplő attitűdök között csak a már említett -TUD (B, V

K) szerepel a kérdésattitűdök között. A másik két attitűdben H (== a hallgató) szerepel: FELTÉTELEZ (B, -TUD (H, VK)) és KÍVÁN (B, FELISMER (H, PROBLÉMA (V

K))). Az előbbi meggondolásokból a következő tanulságot szűrhetjük le: (40) A magyarban csak azok a kognitív attitűdök realizálódhatnak nyelvileg, amelyekben H nem szerepel. (40) ismét olyan hipotézis, amely a nyelvi tényeken alapszik; nyelvi tények alapján igazolható illetőleg cáfolható. (41) Emotiv kérdésattitűdöknek emotiv válaszattitűdök felelnek meg. (41) egészíti ki a (33)-ban említett összefüggést. Nézzük most meg, hogy a függő kérdések értelmezhetőek-e kérdésként és ha igen, mikor. A (42) (a) —(b), (43) (a) —(b) ós (44) (a) —(b) mondatok kérdés—felelet párok, a (45) (a) —(b) és (46) (a) —(b) mondatok viszont nem azok. (42) (a) Én nem tudom, hogy hová tettem a pénztárcámat. (b) Én megmondom neked: a kabátzsebedbe. (43) (a) Szeretném tudni, hogy kit hívtál meg ma estére. (b) Évát és Bélát. (44) (a) Azon töprengek, hogy mikor is találkoztunk utoljára. (b) Tizenkét évvel ezelőtt. 7 Az emotiv predikátumok azonban mindenképpen rendhagyóan viselkednek. Nem mindegy ugyanis, hogy a beágyazott mondatban milyen kérdőszó szerepel. Nem elfogadható például az Éva csodálkozott azon, hogy Mari miért ment el, Éva haragszik, hogy ki volt itt. Egyáltalán nem világos azonban, hogy az emotiv predikátumok milyen megszorításoknak (restrikcióknak) engedelmeskednek.