Nyelvtudományi Közlemények 83. kötet (1981)

Tanulmányok - Kiefer Ferenc: A kérdő mondatról [Questions] 273

A KÉRDŐ MONDATRÓL 281 Azt hiszem, nem nehéz belátni, hogy az imént vázolt pragmatikai keret valóban alkalmas a kérdő mondatok pragmatikai értelmezésére (a kérdő mondatok funkcióinak leírására). Tekintettel arra, hogy a tárgyalt beszéd­helyzetek mind a beszélő mentális állapotával függnek össze, megkísérelhetjük ezeket a beszédhelyzeteket más oldalról, és talán pontosabban is jellemezni. Tudásunk, feltételezéseink, a valósághoz való viszonyunk valamilyen bonyo­lult módon szerveződik agyunkban. Elképzelhető, hogy ezt a kognitív tartal­mat elemi gondolati egységek konfigurációival modellálhatjuk. A szóban forgó elemi egységeket kognitív attitűdö knek nevezhetjük (nem tévesz­tendők össze a kijelentósattitűdökkel).4 Jelölje B a beszélőt, H a hallgatót, továbbá legyen t egy tetszőleges tényállás. A kérdő mondatok pragmatikai értelmezése szempontjából releváns beszédhelyzetek leírására a következő elemi kognitív attitűdökre van szük­ségünk: (23) (a) episztemikus attitűdök TUD (B, t) ,,a beszélő tudja, hogy a t tényállás fennáll"" FELISMER (H, t) ,,a hallgató felismeri, hogy a t tényállás fennáll" (b) doxasztikus attitűd FELTÉTELEZ (B, t) „a beszélő feltételezi, hogy a t tényállás fennáll" (c) emotiv attitűd EMOT (B, t) ,,a beszélő érzelmi attitűddel viszonyul a t tényálláshoz" (d) buletikus attitűd KÍVÁN (B, t) ,,a beszélő azt kívánja, hogy a t tényállás fennálljon" A fenti kognitív attitűdökön kívül szükségünk lesz még a következő két predikátumra: (24) (a) PROBLÉMA (t) „a t tényállás jellege problematikus" (b) LEHET (t) „a t tényállás lehetséges" A (17) (a) —(d) beszédhelyzetek elemi logikai műveletek segítségével a (23) (a) — (d) kognitív attitűdök és a (24) (a)—(b) predikátumok felhasználásával a következőképpen jellemezhetők: Jelöljük v K-val a kérdő mondat kijelentés­tartalmából képzett kijelentést, a kérdés megoldását, választ.5 (25) (a) Információt kérő kérdés -TUD (B, V K) „a beszélő nem tudja a választ" FELTÉTELEZ (B, TUD (H, V K)) ,,a beszélő feltételezi, hogy a hallgató tudja a választ" 4 Kognitív attitűdöket már mások is használtak nyelvészeti elemzésben, így pél­dául MOTSCH 1980 és DOHERTY 1981. Pszichológiai motivációjukról pedig MILLER — JOHNSON-LAIBD 1976-ban olvashatunk. 5 A v a logikában az extenzionális operátor. Nem véletlen tehát, hogy a kijelentés­tartalomból képzett kijelentést v K-val jelöltem.

Next

/
Thumbnails
Contents