Nyelvtudományi Közlemények 83. kötet (1981)

Tanulmányok - Serebennikov, B. A.: Mit jelent a nosztratikus hipotézis a finn nyelv történetében? (cirill) 19

22 SEREBRENNIKOV, B. A. egyszerre, vö. orkhon tay-da 'auf dem Berg' és kayan-ta 'vom Imperator'; a mongol nyelvekben ennek az elemnek lokatívuszi és latívuszi jelentése volt, vö. bur. bulanda 'in der Ecke' és 'in die Ecke'. A sémi-hámi nyelvekben ez az elem latívuszi jelentésű. Az ablatívuszi szerep éppen úgy nem vezethető le a lokatívusziból, mint a latívuszi sem a lokatívusziból. Ismert tény, hogy a balti finn nyelvekben a külső hely viszonyt kifejező esetekben jelen van az l elem, vö. finn rannalla (<. ranta-l-na) 'auf dem Ufer', talolla (<. talo-l-na) 'auf dem Haus' stb. Ez az affixum a cseremiszben és a permi nyelvekben is előfordul, vö. cser. codra-l-an, zürj. vör-l-an 'in der Richtung des Waldes'. Illic-Svityc véleménye szerint protouráli szinten létezett egy lokatívuszi jelentésű -l szuffixum, amely helyet jelentő főneveket (nomina loci) képzett, vö. finn ete-lä 'Süden'. A sémi-hámi nyelvekben ez az elem la, li prepozícióként 'nach, zu' jelentésben van meg. A nosztratikus ősnyelvben volt egy latívuszi jelentésű -Ka partikula. A nosztratikus nyelvekben ez az elem a latívusz végződéseként van jelen, vö. finn nyelvjárási ala-k 'nach unten', cser. wel-ke 'zur Seite', tamil üru-kku 'ins Dorf, tat. jaq-qa 'zur Seite', evenki anti-ki 'nach rechts' stb. Ez a partikula megvan a sémi-hámi nyelvekben is. Bizonyos okok arra engednek következtetni, hogy a török nyelvek latívuszi -qa végződése két latívuszi végződésből, -g-ból és -a-ból áll, jóllehet az -a szuffixumnak a nosztratikus nyelvekben nincs megfelelője. A többes szám fogalma nem volt idegen a nosztratikus ősnyelvtől. Meg kell azonban jegyezni, hogy a nosztratikus alapnyelvben inkább az úri. összefoglaló többesség (Sammelpluralität) különleges szuffixumai léteztek. A nosztratikus nyelvek kutatói találtak néhány olyan partikulát, amelyeknek összefoglaló többes jelentésük van. A nosztratikus -K elem az örményben -k többes jelként él tovább, vö. óörmény bari 'Wort', bank 'Wörter'. A finnugor nyelvekben ezt a K-t az igék személyragjaiban találhatjuk meg, vö. finn annamme (<. annammek) 'wir geben*. E partikula megfelelőit a kutatók a dravida nyelvekben is megtalálták, vö. gondi kki-k 'Hände', tale-k 'Köpfe'. A nosztratikus -la szuffixum a török nyelvekben a többes szám -lar végződésében matadt meg, vö. török at-lar 'Pferde'. A cseremiszben megvan a -la szuffixum gyűjtőtöbbes jelentésbén, vö. cser. koz-la 'Tannenwald'. Ez a morféma a dravida nyelvekben is megvan, vö. komami kaji-l 'Hände'. A nosztratikus -na szuffixumnak a következő megfelelői vannak: arab furs-an (<. faris 'Reiter') 'Reiter' ótörök or]l-an f< or\ul 'Kind') 'Kinder'. E szuffixum maradványait a kutatók megtalálták a mordvin nyelv birtokos ragozásában, vö. erzä-mordvin kedenze 'seine Hände'. A nosztratikus ősnyelvben a főnevek függő formájának is volt egy -;* jele. Az indoeurópai nyelvekben ez a ; az -o tövű névmások és főnevek többes számában található meg, vö. ógör. xoí 'diese', gót pai 'u. a.', ógör. XVKOI 'Wölfe'. Illic-Svityc állítja, hogy ez a jel a finn nyelvben is megvan, vö. finn talo-i-ssa 'in den Häusern'. Meg kell azonban jegyezni, hogy a nosztratikus ősnyelv rekonstrukciója nem ad pontos képet azon szuffixumok gazdagságáról, amelyek az uráli nyelvben a gyűjtőtöbbest kifejezték. Legalább tíz ilyen jel létezett: -a (-ja), -6, -i (-j), -k, -l, -m, -n, -r, -s, -t. Minden egyes szuffixum eredetileg a dolgok egy