Nyelvtudományi Közlemények 83. kötet (1981)

Tanulmányok - Szíj Enikő: Tartu Riikliku Ülikooli Toimetised. Töid orientalistika alalt I–V. 193

SZEMLE - ISMERTETÉSEK 197 mint általában szölkupot, sőt szamojédet idézik, holott más szölkup nyelvjárásban más lehet a helyzet. A szerző számbaveszi a kutatóhelyeket, a teendőket. D. M. NASiLOvnak (Leningrád) két írása kapott helyet a IV. kötetben. Az egyikben (48 — 58) az ; észtországi „klasszikus" finnugrisztika (F. J. WIEDEMANN, M. VESKE, ill. N. I. ANDERSON) altajisztikában elért érdemeit részletezi, méltatja, a másikban pedig (60 — 72) az aspektológia elméleti-gyakorlati kérdéseit boncolgatja. A kötet legérdekesebb, éppen a hazai szakirodalomban az itt tárgyalt kérdések ismertetése és tisztázása terén mutatkozó fogyatékosságok miatt legtanulságosabb cikkének L. PAXMAITIS (Vilniusz): MecTo ypanHCTHKH B pa3pemeHHH SopeajibHOH rHnoTe3bi. Bonpoc spraTHBa (Az uralisztika helye a boreális (nosztratikus) hipotézis igazolásában. Az ergatívusz. 73 — 96) című cikke tűnt. A tudománytörténeti, terminológiai kérdések tisztázása után a szerző megkísérli az alapnyelv(ek) és a nyelvcsaládok, köztük az urálaltaji nyelvcsalád kialakulásának folyamatát rekonstruálni. A cikkből csak néhány kérdéskört emelek ki, azt is a cikk végén kezdve. A nyelvcsaládok egymáshoz való viszonyát nemcsak a genetikai rokonsággal, hanem az ún. KOHTaKTHoe poflCTBO-val, érintkezési rokonsággal is jellemezni lehet. Ezt jól szemlélteti a szerző ábrája (1. ábra), amely a hagyományos családfa elmélethez, de még az ún. moszkvai nosztratikus iskola elméletéhez képest (2. ábra) is nagyfokú rugalmasságról tanúskodik. A nosztratikus = boreális (északi, északi sarki) nyelv „nyelvjárásai" nem lehetnek azonosak a későbbi nyelvcsaládokkal. Erre a boreális nyelvre vagy inkább nyelvállapotra jellemző volt az ergativitás, mely csak oppozícióban létezhet, tehát szembenáll az aktivitással. Elsősorban G. A. KLIMOV nézeteire (OnepK oömeft TeopHH apraraBHOCTH. Moszkva 1973) építve, ezeket módosítva a szerző úgy véli, hogy az aktivitást az aktív ** inaktív-passzív szembenállás, az ergativitást pedig a szubjektum -<-»- objektum belső szembenállása jellemzi. En-V\ H AO E B'p o, *f a è K M d " 1. ábra