Nyelvtudományi Közlemények 83. kötet (1981)

Tanulmányok - Szíj Enikő: Tartu Riikliku Ülikooli Toimetised. Töid orientalistika alalt I–V. 193

196 SZEMLE - ISMERTETÉSEK megfelelés típusa f. kala ~ szölk. qêly, ül. az -e-tövűekben f. tule- ~ szölk. tü. Rendszerszerű kivételek is akadnak (összesen 55 példában): az intervokális w-t és y-t tartalmazó uráli -a-tövűeknek szölkup egyszótagú tő felel meg; a tővégi magánhangzó előtt második mássalhangzókónt ël vagy w elemű mássalhangzókapcsolatot mutató uráli -e-tövűeknek a szölkupban kétszótagú tő felel meg. Mindössze 7 etimológiát nem tudott az említett típusokba besorolni, tehát 96%-os szabályszerűséggel lehet számolni. A cikk végén új etimológiákkal áll elő. SZÍJ ENiKŐnek (Moszkva) az itthon közismert ,,sumer-elmélet" ismertetésére (89 — 92) az apropót az adta, hogy az észtekhez ez az elmélet nem jutott el, jóllehet a finnugor (uráli) — sumer rokonításnak Észtországban megvannak a tudománytörténeti előzményei. Képviselői, A. K. HERMANN és A. R. ZIEFELDT-SIMUMÄGI közül a mai Észtországlan az utóbbi ismeretlen. E sajátos „jelenség" életútját csak 1909 és 1930 között,* akkor is saját írásaiból lehet rekonstruálni. A polgárháború egykori vörösparancsnokának az uráli és a keleti nyelvek kapcsolata iránti érdeklődése a sok hányódás során is lankadatlannak bizonyult. 1927-ben Bakuban Uraló-Altaica címmel 2 kötetet megélt sorozatot indított. 5. A IV. kötet bevezető szerkesztőségi cikke, O noHHTHH BOCTOK (A Kelet fogalmáról. 3 — 8) olyan tényeket tudatosít, amelyek mellett észrevétlenül szoktunk elmenni. Pl. azt, hogy a Kelet fogalma milyen sokat változott. A görögök Keletje — Perzsia, a latinos műveltségüeké — minden, ami Itáliától kelet felé esik. A középkorban már Kína, Japán, a malájok stb. is beletartoznak, sőt, Kelet minden olyan terület, amelyet a valóoan keleten élő népek meghódítanak, tehát pl. Egyiptomtól Marokkóig Észak-Afrika, H Balkán stb. Az angoloknak, franciáknak (a németekről nem is beszélve) a II. világháború előtt Közép-Európa is Kelet (vö. fr. École Nationale des Langues Orientales Vivantes). Viszont a szlávokat nem mindenki tekinti keleti népnek, jóllehet szép számmal élnek a Távol-Keleten is. A cikk áttekinti a Kelet manapság használatos 7-féle értelmezését, majd a finnugorságot próbálja elhelyezni Keleten, Nyugaton. Z. G. BECKER (Tomszk) a szölkup-kutatás helyzetének, eredményeinek áttekintése után rátér a tomszki területen élő szölkupok esetrendszerének vizsgálatára. A kihaló esetekkel és a névutós szerkezetekből keletkező újakkal foglalkozik részletesen. Eltűnőben van az -n/-t elemű instrumentális, az -opti társhatározói rag. Keletkezőben van a (német terminológia szerint) Funktional-Kausales Kasus, a terminativus és a Partitivus (oroszul pa3,a;eJiHTeJibHbiH naßOK). N. M. VOEVODINA (Taganrog) a narimi szölkup nyelvjárás 'kezdeni' jelentésű igét tartalmazó analitikus szerkezeteivel foglalkozott. A volgai areálban páros igék náven ismert jelenség elemzése során a szerkezetek képzős változataira is figyelmet fordít: a szerkezet jelentése aszerint változik, hogy melyik tagjához járul a képző. AGO KÜNNAP (Tartu): K Bonpocy o HeKOTopbix THnoTCTHMecKHx caMOAeiícKO-eHHceiícKHX Mop(J)OJiorHMecKHX cooTBeTCTBHíix (Néhány feltételezett szamojéd — Jenyiszeji alaktani egyezésről. 27 — 33). A dulzoni tomszki iskola érdemeinek móltatása után a szerző számbaveszi a pontatlanságokat és lehetséges tévedéseket, amelyek a szamojéd és a jenyiszeji nyelvek, közelebbről a szölkup—ket hasonlítás terén szemébe tűntek. Ilyen nem helytálló megállapítások a következők: 1. (Dulzon) szölk. Gen. -nj-t (d > n) ~ ket. Gen. -d, -t ; 2. (Morev) közép-obi nyj. az n, t kombinatorikus változat, ebből Beckernél: t helyett állhat n. Künnap: ur. Gen. n ^ t; 3. (Dulzon) szám. Additívusz *n (Gen) ~ -ta jenyiszeji "Direktivsuffix"; Künnap: a ta miért lenne jenyiszeji ? Szám. Gen. -f-Lat. névutós szerkezet; 5. (Dulzon) szölk. Abi. -nan =^ ket -da; 6. (Dulzon, Becker) a szölk. '-nak/-nek' rag azonos a megfelelő ket raggal; Künnap: szölk. < szám. névutó jVt(V) ; 7. (Künnap) szölk. -se, -sa, kam. se Instr-Kom. ^= (Dulzon) -as/'-es 'ua', ill. azonos lehet, ha a jenyiszeji < szamojéd, avagy ha a jenyiszeji rag a 'lenni' ige infinitívuszából képzett, miként a szamojédban; 8. (Dulzon) „minden szám. birtokos személyrag Jenyiszejiként magyarázható («Bee caMOAewcKHe nocceccHBHbie cytJxJwKCbi pa3"bflCHHiOTCH H3 eHHceHCKHX»); Künnap: ennek semmi köze a valóság tónyeihez; 9. a szamojéd sg. 1. és sg. 2. igerag dulzoni magyarázata ( < jeny.) megalapozatlan; 10. Künnap: a szölk. duális -q (Sg. 3.) ^ *qi-n és =^ ősjeny. *qi-d. Mindezek ellenére A. Künnap általánosságban lehetségesnek tartja a szamojéd és a jenyiszeji nyelvek morfológiai egyezéseit. JTT. A. MOREV (Tomszk) a finnugrisztika és a szamojéd fonetikai kutatások kapcsolatát vizsgálva (34 — 42) úgy látja, hogy a szamojéd kutatások nem tartottak lépést a követelményekkel (vö. N. M. TERESÖENKO VJa. 1975/1: 111 -121, T-R. VIITSO SFU 9 : 57). Ennek lényeges és jellemző oka, hogy ,,a szamojédológia hagyományosan (kiem. — JTJ. M.) beletartozik a finnugrisztikába". A segédtudomány-jelleg mellett a szamojéd anyag használhatóságának korlátozott volta a legfőbb nehézség. Pl. a tazi szölkup példát