Nyelvtudományi Közlemények 83. kötet (1981)

Tanulmányok - Selmeczy Ildikó: Christoph Gläser–Pusztay János: Festschrift für Wolfgang Schlachter zum 70. Geburtstag 188

188 SZEMLE - ISMERTETÉSEK pen a kolozsvári festőművész, Gy. Szabó Béla metszeteivel díszített balladakötet szép. Végül, de nem utolsósorban köszönet illeti a két kiadványt megjelenítő kiadót is, a Finn Irodalmi Társaságot. * E vállalkozások szellemi előzményeként három újítást jelöltünk meg amelyek az európai kultúrának új területeket nyitottak: a reformáció—ellenreformáció elfogadtatta fordítást, a földrajzi utazások eredményeképpen megszülető nyelvrokonság-elméletet, s a hang- és képrögzítő technika 20. századi fejlődése hozta új népművészet fogalmat. A finn és a magyar kultúrtörténet mindhárom esetben közös forrásokból táplálkozik, és párhuzamos fejleményeik, termékenyítő kölcsönhatásaik is vannak. Tervonen fordításai a legutóbbi fejlődési szakasz természetes lezárását is jelentik. Korszerűségüket éppen az adja meg, hogy csak most jöhettek létre, amikor a népművészet fogalmának tisztázása, amelyet Krohn kezdett meg, s Bartók és Kodály fejezett be, megtörtént. Minthogy a 20. századi magyar művészet, s benne az irodalom nem érthető meg a fönt vázolt kultúrtörténeti fordulat természetének ismerete nélkül, a finn olvasó voltaképpen ehhez kap kulcsot Tervonen fordításaiban: igazában csak általuk értheti meg, s éppen visszamenőleg, azokat a modern magyar költőket, például Juhász Ferencet és Nagy Lászlót, akiket a szemfüles finn könyvkiadás jóvoltából már évek óta esetleg szeretettel forgat. Igencsak időszerűek ezek a kiadványok Finnországban azért is, mert inspirálólag hathatnak a finn népművészet kutatásának még fél évszázada is páratlan, ma úgyszólván nemlétező területére, a népzenekutatásra. Ugyanaz a technikai fejlődés, amely lehetővé tette számunkra, hogy teljes szépségében és arányaiban mérjük fel a népművészetet, el is fogja törölni ezt az éppenhogycsak megpillantott világot: még néhány évtized, és népművészet, legalábbis az a fajta, amely Krohnt, Bartókot, Kodályt, Tervonent, s még sokunkat velük egyetemben elbűvölt, nem lesz többé. SlMONCSICS PÉTER Christoph Gläser — János Pusztay (szerk.): Festschrift für Wolfgang Schlachter zum 70. Geburtstag Veröffentlichungen der Societas Uralo-Altaica. Band 12. Otto Hairassowitz, Wiesbaden 1979. 371 1. A 70. születésnapját ünneplő WOLFGANG SCHLACHTER professzort változatos, tartalmas írásokkal köszöntötték kollégái, barátai, egykori tanítványai: honfitársak és külföldi tisztelők egyaránt. A harminchét cikket csokorba foglaló emlékkönyv tematikában igen gazdag. Bár a nyelvészeti — ezen belül is elsősorban az uráli nyelvtudomány körébe tartozó — tanulmányok vannak többségben, mellettük azonban irodalmi, néprajzi és zenei tárgyú írások is helyet kaptak a kötetben. GERHARD DOERFER, GULYA JÁNOS ÓS WOLFGANG P. SCHMID köszöntő szavai után a jókívánságukat kifejezők hosszú névsora következik, a Tabula Gratulatoria. Ezt követően CHRISTOPH GLÄSER — a kötet társszerkesztője — ismerteti a professzor életrajzát, méltatja közel félévszázados, sokoldalú munkásságát. A cikkeket szerzők szerinti betűrendben közlik a szerkesztők. Más rendezési elv a tanulmányok sokfélesége miatt nem is kínálkozott; egy-egy tárgykört nemegyszer egyetlen írás képvisel csupán. A tájé-