Nyelvtudományi Közlemények 83. kötet (1981)

Tanulmányok - Simoncsics Péter: Magyar népdalok és népballadák finnül 180

SZEMLE - ISMERTETÉSEK 187 &arkaa retkillensä, &atsoo, . . .; vierelleni laskee veritahra-vaatteet; az eredeti, nél többször alkalmazza teraszt, még félsorok között is: minut äiti naitti naitti kulkijalle en Puolenyön hän aikaan vierelleni laskee vier elleni laskee veritahra-vaatteet, s ezzel az archaikus fogással ad fordításának a finn balladánál régiesebb ízt. Ugyanez a fogás jellemzi a 17. számú balladát is: Eredeti Bizony csak meghalok anyám, édesanyám, Görög Ilonáért, karcsú derekáért. Karcsú derekáért, gombos ajakáért, gombos ajakáért, piros orcájáért. Fordítás Ihan kuolen, äiti, rakkaudesta kuolen, Görög Ilonán, sen sorján tytön vuoksi. Sorján työn vuoksi, huulten somain vuoksi, huulten somain vuoksi, punaposken vuoksi. . Jelöljük az első versszak harmadik sorát a-val s aztán sorba az abc betűi szerint a többit, az eredeti, s a fordítás is a következő szerkezetet mutatja majd: . d. Az eredeti viszonyított (birtokos személyjeles) formáival szemben a fordítás viszonyítatlan formákat használ, s ez a különbség meg is felel a két nyelv szellemének: gombos ajakáért — huulten somain vuoksi, piros orcájáért — punaposken vuoksi, a fordítás inverziót használ, hogy a finnben kicsit idegennek tűnő teraszt némiképp mégis finnessé tegye. Sorolhatnánk még a fordítás finomabbnál finomabb megoldásait, bőségesen van belőlük: a két kötet 89 darabjában nincsen egyetlen olyan fordítás sem, amely ne volna vagy teljes egészében remeklés (a többség), vagy ne lenne benne legalább egy-két képrázatos megoldás. Ugyancsak a válogató-fordító érdeme, hogy a köteteket bevezető általa írott előszavakból a finn—magyar kulturális kapcsolatok egy-egy fontos fejezete bontakozik ki, s hogy a szöveges dallamközlések után következő tanulmány-válogatásból, melyet a szóbanforgó tárgykör legavatottabb tudósaitól válogatott (Bartók Béla, Kodály Zoltán, Ortutay Gyula és Vargyas Lajos), a magyar népdal- és balladakutatás eredményei és céljai is ismertekké válhatnak Finnországban. A kötetek tudományos értéke mellett művészi kiállításuk is fölkelti a figyelmet, különöskép-